A most visszavont öt génmódosított növény közül három központi eleme volt a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Államok és az Európai Unió között folyt vitarendezési folyamatnak (génháború), amely 2006 végén ért véget. A WTO döntése szerint az EU tagállamoknak joguk volt a génmódosított növények betiltására, bár az európai tilalmak nem feleltek meg a WTO szabályainak.
Az érintett öt gmo-termény engedélyének megújításáért a gyártók várhatóan nem fognak folyamodni, mivel - mint a bizottság közleményében olvasható - a termények már nincsenek forgalomban, ehhez a gyártóknak nem fűződik már üzleti érdekeltsége.
Az öt termény: a Bt176-os kukorica a svájci Syngenta terménye; a GA21/MON810-es Monsanto hibridkukorica; és három, a német Bayer cég repcetípúsa (Ms1Rf1, Ms1Rf2, Topas 19/2) . |
A Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője, Fidrich Róbert szerint ezeknek a génmódosított növények termesztését nem lett volna szabad engedélyezni, mivel senki nem tudja megmondani, milyen hatással lesznek az emberek egészségére és természeti környezetünkre.
Felháborító, hogy az európai adófizetők pénzét olyan termékekkel kapcsolatos kereskedelmi háborúra költötték, amelyet a biotechnológiai cégek egyébként is ki akartak vonni a piacról. A biotechnológiai ipart arra kellene kötelezni, hogy fizessen kártérítést az Európai Uniónak az elvesztegetett időért és pénzekért cserébe – tette hozzá Fidrich Róbert.
Patkányokat mérgez, de az embernek jó lesz?
A magyarok mindent bevesznek
Marad a magyar tilalom a génmódosított kukoricára