Lex Mol: így védi meg a kormány az olajtársaságot

Az osztrák OMV olajcég nem szeretné megsérteni a magyar érdekeket a Mollal való egyesülési elképzeléseivel – mondta a vállalat vezérigazgatója a Gazdasági Rádiónak korábban adott exkluzív interjúban. Wolfgang Ruttenstorfer szerint ezért egyelőre barátságos tárgyalásokat kívánnak folytatni a magyar céggel, hogy érvekkel támasszák alá egy esetleges összeolvadás előnyeit. Részletek...

Mint ismeretes, az osztrák OMV cég – amelyben az államnak meghatározó részesedése van – anélkül emelte tulajdoni hányadát legjelentősebb regionális vetélytársában, a Molban, hogy erről a magyar cég menedzsmentjét értesítette volna. A hírek arról szóltak, hogy további tulajdonszerzést is fontolgatnak a magyar olajtársaságban. Ekkor kérte fel Gyurcsány Ferenc az igazságügyi tárcát, hogy készítsen elő egy olyan szabályozást, amely megakadályozza azt, hogy a stratégiai cégek meghatározó hányada külföldi cégek kezébe kerüljön. Az új törvénytervezetben angol, belga és ír szabályozási mintákat vesznek alapul, és a hírek szerint a német kormány is hasonló szabályozást készít elő. A magyar törvényjavaslat figyelembe veszi azt az uniós szabályozást, amely tiltja a tőke szabad áramlásának korlátozását. Eleget kívánnak tenni az unió azon irányelvének, hogy a szabályozás transzparens-, arányos és diszkriminációmentes legyen.

A Népszava által megkérdezett szakértő, Erdős Szabolcs, az ICEG Európai Központ munkatársa is úgy vélte: az nem okoz gondot, hogy egy állam meg kívánja akadályozni a számára nemkívánatos kivásárlásokat, de ezt szigorú alapelv mentén kell megtennie. Önmagában az, hogy például ellátásbiztonságra vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik egy jogszabály, nem elegendő. A ,,lex Mol”-nak olyan szigorú alapelveket kell tartalmaznia, amelyek mindenki számára átláthatóak.

A Gazdasági Rádió értesülése szerint jogászok dolgoznak az OMV-nél is ezekben a napokban, hogy ősszel jogi úton próbálják megnehezíteni a Mol vezetés részvénytranzakcióit.

A stratégiai érdekekre való hivatkozást és az ellátásbiztonságot általában a mindenkori politikai érdekek szokták meghatározni. Az állam is úgy adta el a hazai közműcégeket, hogy meghagyta bennük saját részesedését, amelyet később a többségi tulajdonosnak eladtak. Az Elmű Nyrt.-ben a fővárosi önkormányzat a saját tulajdoni részesedését kívánja csökkenteni. Ez is bizonyítéka annak, hogy ha az államnak vagy az önkormányzatnak szüksége van pénzre, akkor a korábbi stratégiai érdekek háttérbe szorulnak. Feltehetően ezek az érdekek érvényesültek akkor is, amikor a Molban meglévő tulajdonrészén az állam túladott.

Az unión belüli nagyobb felvásárlást csak jogi úton látja megakadályozhatónak Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet arra: nem mindegy, hogy egy, a piacon kisebb társaság – és ebben az esetben mind a Mol, mind az OMV idetartozhat – stratégiainak mondott érdekeit kell megvédeni vagy mondjuk a Shellét. A német, a francia vagy a brit kormány hathatósabban képes fellépni cégei érdekében, mint egy kisebb tagállam. A szakemberben él egy olyan félelem, hogy Magyarország nehezebben tudja érdekeit megvédeni, mint a nagyok.

Népszava

Mol: ha nem az OMV, akkor kicsoda?
Iszonyatos árat fizet a MOL a függetlenségért
Újra kinyílt a remény kapuja az OMV számára
Kormányzati hátszelet kap az OMV