Magyar vágta sánta lovon: távol az áhított versenyképesség

A Nemzetközi Marketingkutató Intézet (IMD) a nemzeti és egyes regionális gazdaságok versenyképességét elemzi és rangsorolja minden évben,  vizsgálatában 59 ország és 9 régió szerepel. Az eredmények több száz ismérv alapján alakulnak ki, amelyeket 4 fő versenyképességi kategóriába gyűjtenek. A négy fő versenyképességi kategória:

• a gazdasági teljesítmény, 
• a kormányzati hatékonyság, 
• az üzleti szektor hatékonysága, 
•  a fizikai, technológiai, intézményi és humán infrastruktúra.

Nagy hátraarc

A négy fő kategóriában elért eredmény átlagaként adódik az egész gazdaságra jellemző versenyképességi helyezés a vizsgált országok között. Magyarország 2011-ben a vizsgált 59 ország közül a 47 helyen áll, míg 2007-ben a 35. helyen végzett. Az elmúlt öt év alatt Magyarország versenyképessége folyamatosan romlott, míg végül a sereghajtók közé kerültünk. A rangsorban mögöttünk áll Szlovákia és Oroszország, az utolsó 59. helyen Venezuela végzett.

Az index négy komponensét megvizsgálva Magyarország 2007 óta minden területen rontott a helyzetén. Az utóbbi öt év alatt nem, hogy javítani nem tudtunk az ország versenyképességén, de még a helyünket sem tudtuk megtartani.

Régiós összehasonlításban a kormányzati szektor és az üzleti hatékonyságában mi teljesítünk a legrosszabbul, és nincs egyetlen olyan fő kategória sem, ahol vezetők lennénk a régión belül. A gazdaság egészét magában foglaló versenyképességi mutató szerint Szlovákiát és Romániát előzzük meg.

Magyarország a legjobb eredményt az infrastruktúra területén érte el, ott a 35. helyen állunk. Regionális összehasonlításban ez csak közepesnek mondható, a régióból Csehország és Lengyelország is megelőz minket. Az infrastruktúrához kapcsolódóan az alapvető infrastruktúrát, a technológiai, a tudományos infrastruktúrát, az egészséget és a környezetet, valamint az oktatást vizsgálták. Oktatás témakörben megfigyelték az idegennyelv ismeretet is, amelyből az utolsó előttiek vagyunk a vizsgált európai országok között, míg az 1000 emberre jutó internetfelhasználók számában a középmezőnyben végeztünk. Kifejezetten jó eredményt értünk el ugyanakkor az utak és vasútvonalak számát illetően.

Az országok gazdasági teljesítményét vizsgáló csoportban a 44. helyen állunk. Itt elsősorban a főbb makrogazdasági adatokat vizsgálják meg, de szerepelnek benne a háztartások és a kormányzat kiadásai is. A nemzetközi kereskedelem estén az export, import alakulását, a folyó fizetési egyenleget és a kereskedelmi egyenleget veszik figyelembe. A GDP éves adatai alapján nem látható kifejezetten nagy különbség a régió és a magyar adatok között, azonban, ha a reál GDP növekedési ütemét is figyelembe vesszük, akkor Magyarország jócskán elmarad a fejlettségi szintben hozzánk közel álló országoktól.

Tragikus kép: KKV hatékonyság

Kevésbé kedvező a helyzet az üzleti szektor hatékonyságát illetően, ahol 2011-ben az 50. helyen állunk a versenyképességi ranglétrán. Az index egészét tekintve ebben a kategóriában a régión belül mi teljesítünk a legrosszabbul. Kifejezetten kedvezőtlen képet fest a kis- és középvállalkozások hatékonyságáról a tanulmány, ugyanis ebben a kategóriában az utolsó előtti helyen állunk, miközben Szlovákia a 16. helyen áll. A ledolgozott munkaórák tekintetében az európai összehasonlításban a 6. helyen állunk, megelőzve a nyugat-európai országokat, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása azonban régiós összehasonlításban is igen alacsony, ebben a kategóriában Oroszországhoz és Ukrajnához állunk közel.

Magyarország a kormányzati hatékonyság területen teljesít a legrosszabbul, az elemzésben szereplő 59 ország közül az 52. helyet sikerült az idei évben elérni. Itt 5 csoportot vizsgáltak meg a tanulmányban: 

• a közpénzügyeket,
• fiskális politika hatékonyságát,
• intézményi keretrendszert,
• üzleti életet befolyásoló törvényeket
• és a társadalmi szerkezetet.

A közpénzügyekhez sorolják a kormányzat kiadásait, az államháztartás egyenlegét, a kamatkiadásokat. Fiskális politikán belül az adóbevételeket, a fogyasztási adóból származó bevételeket, a nyereségadót vizsgálják. A központi kormányzati kiadásokat tekintve a középmezőnyben teljesítünk az európai országok között. Azonban az is jól látható, hogy a fejlettségi szintben hozzánk közel álló országok, mint például Szlovákia, Lengyelország, Csehország központi kormányzati kiadásai jóval alulmúlják a magyar kiadásokat. A GDP arányos személyi jövedelemadót illetően Magyarország a lista középmezőnyében van, azonban az összes régiós országban jóval kisebb adóteher nehezedik a munkavállalókra. Míg nálunk a személyi jövedelemadóból származó bevételek a GDP 7,4 százalékát teszik ki, addig ez az arány Szlovákiában mindössze 2,58 százalékot, Csehországban 3,71 százalékot tett ki.

Egyik legnagyobb gyengeségünk a munkanélküliség

Az elemzés végezetül a magyar gazdaság erősségeire és gyengeségeire is felhívja a figyelmet. A gazdasági teljesítményt illetően erősségként a hazai befektetések nagyságát jelölik meg, míg gyengeségként a nagyarányú munkanélküliségre és az alacsony reál GDP növekedési ütemére hívják fel a figyelmet. A kormányzati hatékonyság egyik legnagyobb gyengeségének a személyi jövedelemadó GDP-hez mért kifejezetten nagy arányát, valamint az öregedő társadalom problémáját tartják.  Üzleti hatékonyság erősségeként emelik ki a nagyarányú női munkavállalók számát a foglalkoztatottakon belül, legnagyobb gyengeségként említik meg azonban az emberek hozzáállását a kihívásokhoz.

Privátbankár - Nagy Zsófia