Már idén megszülethet a vízummentességi törvény?

Legkorábban április végén kezdődhet meg az amerikai törvényhozás két háza között az egyeztető vita arról az átfogó belbiztonsági törvénycsomagról, amelynek 501. cikkelye esetleg lehetővé teszi majd, hogy a magyar állampolgárok idővel vízummentesen utazhassanak az Egyesült Államokba.

Az MTI-t egy névtelenséget kérő kongresszusi forrás úgy tájékoztatta, hogy egyelőre nemcsak a két ház közötti egyeztetés keretét adó úgynevezett konferenciabizottság ülésének kezdete ismeretlen, még azt sem tudni, kik lesznek a tagjai. Így nehéz becslésekbe bocsátkozni arról, meddig tarthat a konszenzuskereső folyamat, illetve mennyi esély van arra, hogy a vízummentességi
programról szóló cikkely bekerüljön a végső változatba.

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó törvénycsomag - amely a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után alakult "9/11-es" bizottság végre nem hajtott biztonsági ajánlásainak megvalósításáról szól - rendkívül összetett, a képviselőház és a szenátus közötti egyeztetés, a két ház által külön-külön elfogadott, eltérő törvénytervezetek összehangolása hosszú heteket, de inkább hónapokat fog igénybe venni.

A két ház által összecsiszolt majdani végső törvényjavaslatból - miután az ismételt szavazáshoz időt talál a sűrű törvényhozási ütemtervet bonyolító kongresszus - korántsem biztos, hogy törvény válik, azt ugyanis még az elnöknek is alá kell írnia. George Bush pedig állítólag már most kifogásolja a törvénycsomag egy pontját, amely miatt az egész csomagra, benne az 501. szakasz is elnöki vétó várhat. Ha Bush mégis igent mond, akkor a törvény és az abban esetleg szereplő 501. bekezdés végrehajtásához további időre lesz szükség, ami után a vízummentességre áhító országok elérhetik céljukat.

Magyarországnak nem mindegy, hogy ha egyáltalán bekerül a törvénybe, akkor milyen formában fogadják el a vízummentes beutazás lehetőségének feltételeit rögzítő passzust.

Az említett belbiztonsági törvénycsomag képviselőházi változatában - amelyet az idén januárban összeült új összetételű kongresszus alsóháza a legelső törvényjavaslatként fogadott el - nem is szerepel a vízumprogram. A szenátus által 60-38 arányban, március 13-án elfogadott verzióban az 501. cikk rendelkezik "a vízummentességi program korszerűsítéséről". A terjedelmes cikkely részletesen felsorolja mindazokat a biztonsági követelményeket, amelyeket a vízummentességre pályázó országoknak teljesíteniük kell: egyebek mellett okmánybiztonsági előírásokat, az ellopott és elveszett útlevelek bejelentésének kötelezettségét, információszolgáltatást az Amerikába utazókról és amerikai légi marsallok engedélyezését a repülőjáratokon.

A vízummentes státusra vágyó országok közül csak egy-kettő tudja teljesíteni az első feltételt, Magyarország nem tartozik ezek közé, ugyanis a vízumelutasítási arány meghaladja a 10 százalékot. Annak megállapítására pedig, hogy egy ország állampolgárai közül mennyien tartózkodnak jogellenesen az Egyesült Államokban a vízumuk által engedélyezett tartózkodási időn túl, a törvényjavaslat szerint repülőtéri kiléptetési rendszert fognak életbe léptetni a külföldiek nem kevesebb, mint 97 százalékának ellenőrzésére. A magyar érdeket az szolgálná - és ha majd ismert lesz a konferenciabizottság összetétele, akkor a magyar ügyért lobbizók nyilván ennek érdekében próbálnak majd nyomást gyakorolni a kongresszus tagjaira -, hogy a törvényből kikerüljön a 10 százalékos feltétel.

A cikkely George Voinovich ohiói szenátor javaslatára került be a törvénycsomagba. A befolyásos politikus annak idején úgy nyilatkozott: az Egyesült Államoknak szoros kapcsolatot kell fenntartania azokkal a baráti államokkal, amelyek segítik Amerikát a terror elleni háborúban, és ez a gesztus növelni fogja az érintett országokban az Amerika iránti jó szándékot. Csakhogy a cikkelybe - a vízummentességi kör kibővítését makacsul ellenző Dianne Feinstein kaliforniai szenátor módosító javaslata nyomán - bekerült az is, hogy az aspiráns országoknak a biztonsági követelményeken túl további feltételeket kell teljesíteniük. Az az ország kérelmezheti a vízummentességi státust, amelyik esetében a vízumkérelmek visszautasítási aránya a megelőző évben nem haladta meg a 10 százalékot, vagy a túltartózkodások aránya a megelőző évben nem volt magasabb egy kijelölt szintnél.

Dianne Feinstein szenátor már többször kifejezte aggodalmát a vízummentességi program feltételeinek tervezett lazítása miatt azután, hogy az elnök tavaly novemberben a tallinni NATO-csúcs alkalmából váratlanul bejelentette a program kibővítésének szándékát. A Fehér Ház, közelebbről a belbiztonsági minisztérium ugyanis olyan javaslatot dolgozott ki, és ezért lobbizik a kongresszusban, amelynek értelmében a vízummentességi programhoz való csatlakozás törvényben rögzített feltételét - a vízumkérelmekre vonatkozó maximális 3 százalékos elutasítási arányt, amely a többi jelentkező állam között Magyarország számára is elérhetetlen - megszüntetnék, illetve "rugalmasan" kezelnék cserébe azért, hogy az érintett országok a szigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelnek.

Feinstein, akinek a szenátus jogi bizottsága tagjaként jelentős befolyása van a tervezet alakulására, közölte, hogy nem támogatja a jelenleg 27 országot érintő program kiterjesztését. Érvelése szerint ez ugyanis megnövelné a biztonsági kockázatot, és lehetővé tenné, hogy potenciális terroristák jussanak az országba. A szenátor asszony rámutatott, hogy a vízummentességi programot kihasználva szállt fel az Egyesült Államokba tartó repülőgépre az azóta elítélt terrorista, Zacarias Moussaoui és a "cipőbombás" Richard Reid. Csak 2005 januárja és júniusa között az amerikai hatóságok 298 olyan hamis útlevelet koboztak el, amellyel a vízummentességet élvező országokból akartak beutazni Amerikába.

A vízum nélküli beutazás lehetőségére pályázó Magyarország érdekeiért lobbizik Washingtonban a vízummentességi program körüli törvényhozási folyamat szakértőjének számító Maximilan Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke.

Maximilian Teleki az MTI-nek kifejtette: 65 százalékos esélyt lát arra, hogy az egész folyamat lezárul öt hónap alatt. Ennek ellenére derűlátónak mondja magát, nem zárja ki, hogy esetleg még idén év végéig elérhető a Fehér Ház által is támogatott cél.

Teleki - aki a nemzetközi kapcsolatok professzora, ismert politikai elemző - úgy látja, igyekezni kell, hogy a vízummentességi programról belátható időn belül kongresszusi döntés szülessen. Megítélése szerint az elkövetkező öt hónapban le kellene, hogy záruljon az a sokfordulós folyamat, amelynek eredményeként beiktathatnák a törvényt a vízummentességi program kibővítéséről. Ha legkésőbb szeptemberig, tehát az augusztusi törvényhozási szünet utáni hónapban nem sikerül elérni ezt a célt, akkor később, a 2008-as elnökválasztási kampány sodrásában erre már egyre halványabb esély marad.

Az elemző szerint a legnehezebb feladat annak a "kilobbizása" lesz, hogy a képviselőház és a szenátus tagjaiból álló, várhatóan 20 fős konferenciabizottságban Magyarországra nézve kedvező kompromisszum jöjjön létre. Ehhez szerepelnie kell a végső szövegben a már említett 501. cikkelynek, de lehetőleg a 10 százalékos elutasítási küszöb nélkül.

Az amerikai magyarokat tömörítő szervezet, az Amerikai Magyar Koalíció vezetése néhány hete levelet küldött tagjainak azzal a kéréssel, lépjenek kapcsolatba szenátoraikkal és képviselőikkel arra ösztönözve őket, hogy támogassák a vízummentességi program Magyarországra nézve kedvező átalakítását. Teleki jelezte, hogy ez eddigi visszajelzések kedvezőek.

A politikai elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy sok nyugati ország nem éljenzi a vízummentességi kör kibővítését. Azt nem bánnák, hogy esetleg újabb országok kerüljenek be a programba, de azt már nem fogadják szívesen, hogy a beutazókkal kapcsolatos biztonsági feltételek az esetükben is jelentősen szigorodnának. Teleki úgy ítéli meg, hogy a washingtoni kongresszus alsó- és felsőháza közötti egyeztetés, a kompromisszumkeresés akár hónapokig is elhúzódhat ebben az összetett törvénycsomagban.

Az egyeztetési folyamat időtartamát és eredményét, mivel még a konferenciabizottság összetétele is ismeretlen, nem lehet megjósolni. Az MTI ezenkívül több, nevének mellőzését kérő forrásból úgy értesült, hogy Bush nem akarja elfogadni a csomagnak azt a pontját - ha a végső változatba bekerül -, amelyik a belbiztonsági dolgozók sztrájkjogát rögzíti. Az elnöki vétónak a vízummentességi program módosításáról szóló bekezdés is áldozatul eshet, aminek nyomán új utak keresésére lesz majd szükség a program kibővítésének törvénybe foglalásához. Ilyen alternatív utat jelenthet az az alsóházi törvényjavaslat, amelyet az említett belbiztonsági csomagtól függetlenül nyújtott be Rahm Emanuel és John Shimkus illinois-i képviselő. A vízummentesség korszerűsítéséről általuk március 15-én beterjesztett tervezet nem szab meg feltételként 10 százalékos vagy egyéb konkrét elutasítási arányt, e tekintetben "rugalmasságot" emleget. Viszont a fokozott biztonsági követelmények teljesítése mellett előírja, hogy az aspiráns országokban a megelőző években folyamatosan csökkenő tendenciájú legyen az elutasított vízumkérelmek aránya.

Ugyancsak önálló tervezetet terjesztett be március 7-én Phil Gingrey georgiai képviselő, aki viszont kibővítés helyett teljesen felfüggesztené a vízummentességi programot egy hatékony belépési-kilépési ellenőrzési rendszer bevezetéséig. A politikus szerint egy minden külföldit ellenőrző automatizált be- és kiléptetési rendszert kell létesíteni, ezenkívül minden határponton a beutazók biometrikus azonosítását lehetővé tevő berendezéseket kell felállítani.

Amerikai vízum: ebből még baj lesz
Meddig kell még vízum Amerikába? Hamarosan kiderül
Törvényt sértett az FBI a terrorellenes harc nevében?
Egyre közelebb a háborúhoz