Már nem csak gazdasági kárt okoznak, de életveszélyesek is lehetnek

A hatóságoknak szükségük van a lakosság segítségére a termékhamisítás elleni harcban: ha nincs kereslet, nincs kínálat sem - szögezte le Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi felelőse pénteken, Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján. A magyar biztos a termékhamisítás elleni harc tavaly statisztikáit ismertetve hangoztatta: a hamisítványok jelentős része, mint például az élelmiszerek, járműalkatrészek vagy játékok ma már nem csupán gazdasági károkat okoznak, hanem a fogyasztók biztonságát vagy életét veszélyeztetik. Az embereknek tudniuk kell ezekről a veszélyekről, és különösen óvatosnak kell lenniük vásárlásaikban: az említett termékfajtákból csak megbízható eredetűt tanácsos vásárolni, de minden más áru esetében is érdemes alaposabban tájékozódni, ha például gyanúsan olcsó.

Kovács László elmondta: az uniós vámszervek tavaly 75 millió hamisítványt foglaltak le, és ebből minden eddiginél magasabb, 5 millió volt az élelmiszerek és italok száma, a gyógyszerek mennyisége pedig elérte a félmilliót. Az irányzatokat tekintve a biztos azt emelte ki, hogy a hamisítás a luxuscikkek irányából a mindennapos használatú háztartási termékek felé mozdult el, miközben általában a hamisítványok minősége is javult.

A hamisítványok fő forrása továbbra is Délkelet-Ázsia, elsősorban Kína - derül ki az adatokból, amelyek szerint a térségből származik a lefoglalt javak több mint 60 százaléka. A tranzitországok között Európában Svájc lépett elő az első helyre: ennek oka a biztos szerint az lehet, hogy oda könnyebb bejuttatni a hamisítványokat, mint az unió országaiba, ugyanakkor svájci terméknek álcázva egyszerűbb továbbvinni az árut az EU területére is.

Kovács László magyar újságíróknak azt is elmondta: Magyarország ma inkább tranzit-, mint célország a termékhamisítványok tekintetében.

A vodka összetételéről vitatkoznak világszerte