A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,7 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek - ismertette a KSH. Elemzők is 2,4 százalékos éves GDP-növekedéssel számoltak.
A 2,4 százalékos kiigazítatlan éves GDP-növekedés 2006 vége óta a legjobb adat, ezt megközelítő 2,3 százalékos gazdasági teljesítmény javulást is csak 2008 második negyedévében regisztrált a statisztika.
Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője elmondta: az előző negyedévekhez hasonlóan termelési oldalról továbbra is az ipar, felhasználási oldalról pedig az export húzza a gazdasági növekedést.
Kis változás az előző negyedévhez képest, hogy a pénzügyi tevékenységek ágazat alulteljesített a többi nemzetgazdasági ághoz képest, a hitelezés továbbra sem akar beindulni - hívta fel a figyelmet a főosztályvezető.
Szabó Péter kifejtette: a lakossági fogyasztás továbbra is stagnált, és termelési oldalról sincs olyan nemzetgazdasági ág, amely az iparon kívül szignifikánsan hozzá tudna járulni a gazdasági növekedéshez.
Az évek óta hanyatló ágazatok - például építőipar - továbbra is visszahúzza a gazdaság növekedését - fűzte hozzá.
A KSH a részletes első negyedéves GDP adatokat június 9-én közli.
Fenntartható-e a növekedés üteme?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommentárja szerint a bruttó hazai termék növekedése mögött külső keresletnövekedés áll. Ez elsősorban a dinamikusan bővülő ázsiai országok növekvő importja által is támogatott német keresletbővüléssel függ össze. 2011 első negyedévében bővült a magyar export, növekedési üteme pedig meghaladta az import növekedését. Az év első három hónapjában az áruforgalom többlete is nőtt. Csakhogy míg az előző negyedévhez képest a német gazdaság 1,5%-kal növekedett, addig a magyar gazdaság - mint a KSH adataiból kitetszik - csak 0,7%-kal. Ez intő jel lehet a jövőre, hiszen a hazai gazdaságnak lépést kellene tartania a legfontosabb kereskedelmi partnerként számon tartott Németországgal, mely jelenleg Európa motorjának is számít gazdasági szempontból. Az Iparkamara által a héten publikált felmérésből is az derül ki, hogy kezdünk lemaradni a németektől. Jövőre azonban a német gazdaság is visszafogottabban növekedhet, a GDP-bővülés nagyjából 1%-ar mérséklődhet.
Hogy a magyar növekedés üteme ne torpanjon meg, ahhoz szükség lenne a belső fogyasztás megindulására is, amire egyelőre az adóváltozások mellett sem számítanak az elemzők.
Az NGM prognózisa szerint is a háztartások fogyasztása az év első negyedévében várhatóan stagnál a korábbi időszakok szintjéhez képest. A GKI fogyasztói bizalmi indexe a márciusi nagy esést követően április hónapban emelkedésnek indult. Az elmúlt hónapok kiskereskedelmi adatai valamelyest javultak.
"Az év második felében a reálhozam-kifizetések következtében, illetve a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása eredményeként a gazdasági szereplők várhatóan pótolják elhalasztott fogyasztásukat" írja a szaktárca a kormányzat portálján, de ezek az elemzők szerint inkább remények, mint várható tendenciák.
MTI, Privátbankár