Az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul, 3,50 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak.
Ez azonban csak afféle év eleji "leltározás miatt zárva" jellegű nyugalom: a piaci meggyőződés nagyot változott december óta, és az elemzők most arra számítanak, hogy az EKB talán már februárban folytatja a szigorítást. Mindenesetre az elemzők többsége az első negyedév végére 3,75 százalékos, az első félév végére 4,0 százalékos alapkamatot jósol most.
Noha a külpiacok jövőre várható szűkülésén kívül a drágább euró miatt is talán lanyhul az exportlendület és az exportot támogató beruházási fellendülés, ami az EKB szerint a túlhevült, 2,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés, a nagy pénzkiáramlás és vele az inflációs nyomás ösztönzője, a jelek szerint a növekedés egyelőre kevésbé lassul a vártnál.
Az EKB szerint az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés 2,0 százalék közelében van. A pénzellátás megállíthatatlan növekedéséről december végén megjelent adatok, továbbá az új inflációs becslés - amely szerint decemberben, tizenkét hónapra számolva, 1,9 százalékon maradt az infláció az euróövezetben - és előtte a decemberről szóló euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók is azt jelezték, hogy a gazdasági növekedés idénre várt lassulása talán kisebb lesz az eddig vártnál. A renyhe lakossági fogyasztás felől eddig sem érkezett infláció nyomás: a gazdasági növekedés szemlátomást elkerülte a lakosságot.
Eközben meglepetésszerűen a brit központi bank, a Bank of England negyed százalékponttal, 5,25 százalékra emelte alapkamatát. Egy hónapja még emelt az EKB, akkor még nem lépett a BOE. Hallgassa meg az akkor készült összeállításunkat!
Nagyot zuhant a forint - vége a ralinak
Euró-dollár: áttörték a bűvös határt (hanganyag)