Maradt a 4 százalékos európai alapkamat
Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát.
A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. Az év végéig az elemzők már változatlan szintet jósolnak a "nem elsőrendű válság" miatt bizonytalan helyzetben, de mivel az euróövezeti gazdasági növekedés lassulását és az euró viszonylagos erősödését most legújabban növekvő infláció kíséri az olaj- és élelmiszerárak miatt, az utóbbi időben mind halványabb az a remény, hogy a bank jövőre, belátható időn belül enyhítésbe kezdhetne.
Ennek ellentmond az Európai Bizottság csütörtökön kiadott, negyedéves jelentése is, amely a második negyedévi lassulás után "robusztus második félévet", évi átlagban is csak csekély gazdasági lassulást jósol, és megállapítja, hogy a gazdaság korábbiakhoz képest javult rugalmassága és az erős vállalati mérlegek segíteni fognak "kiállni a vihart"".
A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt.
A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a fizetési nehézségekkel küszködő, nem elsőrendű amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság, ami átmeneti likviditásszűkével jár.
Nem nyúlt az olló után a Bank of England
A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. Az év végéig az elemzők már változatlan szintet jósolnak a "nem elsőrendű válság" miatt bizonytalan helyzetben, de mivel az euróövezeti gazdasági növekedés lassulását és az euró viszonylagos erősödését most legújabban növekvő infláció kíséri az olaj- és élelmiszerárak miatt, az utóbbi időben mind halványabb az a remény, hogy a bank jövőre, belátható időn belül enyhítésbe kezdhetne.
Ennek ellentmond az Európai Bizottság csütörtökön kiadott, negyedéves jelentése is, amely a második negyedévi lassulás után "robusztus második félévet", évi átlagban is csak csekély gazdasági lassulást jósol, és megállapítja, hogy a gazdaság korábbiakhoz képest javult rugalmassága és az erős vállalati mérlegek segíteni fognak "kiállni a vihart"".
A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt.
A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a fizetési nehézségekkel küszködő, nem elsőrendű amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság, ami átmeneti likviditásszűkével jár.
Nem nyúlt az olló után a Bank of England
MTI
Több mint 140 intézkedést tett a környezetvédelmi szabályok visszavonására. 
