A Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megegyezett az elemzők várakozásával.
A Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25 bázisponttal 8 százalékra. Az alapkamat június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra.
"Minden eszközünk megvan arra, hogy a forintot a sávban tartsuk" - mondta Simor András. A jegybankelnök véleménye szerint a forint erősödése nem fundamentális eredetű, hanem spekulációval, a szlovák korona erősödésével és a nemzetközi környezettel függ össze. A jelenleginél gyengébb árfolyammal is elérhető 2008 második felére a 3 százalék körüli infláció - közölte Simor András. |
A bizonytalanság forrása, hogy bár a versenyszféra rendszeres bérkifizetéseinek januári dinamikája magasabb inflációs kockázatot jelezhet, a 2006 évi részletes GDP adatok a belföldi kereslet fokozatos lassulást mutatják - fogalmaznak. Egyes szektorokban a béremelkedés mértéke nem áll összhangban a lassuló termelékenység-növekedéssel és a kereslet várható visszaesésével. A bérinfláció mértékét és annak következményeit még mindig nehéz egyértelműen értékelni, ugyanis a munkapiaci és adózási szabályozás változásaihoz való alkalmazkodás a statisztikai adatokat felfelé torzíthatja - állapítja meg a testület.
A Magyar Nemzeti Banknak inflációs célja van, árfolyamcélja nincs - közölte Simor András elnök. Az inflációs cél megvalósításában van szerepe az árfolyamnak, de "úgy látjuk, hogy abban a sávban ahol a forint mozog, elérhető a középtávú, 3 százalékos inflációs cél" - mondta Simor András. Hozzátette: az inflációs cél-rendszer és az árfolyamsáv olykor konfliktusba kerülhet egymással, azaz létezik olyan helyzet, amikor a két eszköz nem konzisztens - tette hozzá. A jegybank korábbi vezetése javasolta az árfolyamsáv eltörlését, amit a kormány nem támogatott, s a kormány kommunikációja az elmúlt hetekben továbbra is egyértelmű, nem támogatja az árfolyamsáv eltörlését - közölte az MNB elnöke. |
A forint államkötvények kamatfelárának az elmúlt időszakban bekövetkezett csökkenése arra is utalhat, hogy kedvezőbbé vált a költségvetési kiigazítás hosszú távú fenntarthatóságának megítélése a befektetők körében. Ez a jövőben tágíthatja a kamatpolitika mozgásterét - állapítja meg a tanács.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2007. április 13-án jelenik meg.
A jelzettnél magasabb inflációt vár az MNB
Most nagyobb, mint gondolták, két év múlva épp jó
Karvalits: az árfolyamsávról most nem érdemes nyilatkozni