
A kutatás az általában több épülettel bíró iskolák 79 százalékánál nevezett minden épületet felújítandónak, az igény a többépületes iskolák mellett a megyeszékhelyeken, a külterületeken és a nagylétszámú intézményekben nagyobb az átlagosnál.
Az akadálymentesítést illetően a legnagyobbak a gondok, ennek az igénynek csak az egyharmadát teljesítik az iskolák, míg a településrendezési előírásoknak 84 százalékban, az épületgépészeti és szellőzési előírásoknak pedig 71, illetve 73 százalékban felelnek meg.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően az iskolák 91 százalékában van számítógépterem, 81 százalékában könyvtárterem, illetve könyvtárszoba, 90 százalékot meghaladó a tornatermek vagy tornacsarnokok aránya. Az iskolák kevesebb mint harmadában van nyelvi labor, és három százalékában uszoda. Szükségtanterem Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár megye iskoláinak több mint harmadában volt.
Az iskolák műszaki felszereltségét tekintve az intézmények 50 százalékában mondták megfelelőnek a villamos berendezések állapotát, míg a vezetékes telefonnal való ellátottság az iskolák 95, az internetellátottság pedig az iskolák 92 százalékában volt megfelelő. A WC-k, a mosdók és a tusolók állapotát az intézmények 55 százaléka tartotta megfelelőnek, s hasonlóan alacsony mértékben, 57 százalékban volt megfelelő a megvilágítás a tanulók által használt helységekben.
Az ország iskoláinak 26, a főváros intézményeinek 20 százalékában volt teljes felújítás 2000 óta. E tekintetben Zala, Fejér és Nógrád megyében a legproblémásabb a helyzet országosan, ezekben a térségekben mindössze az iskolák 20 százalékában volt felújítás. A legjobb a helyzet Baranyában, ahol ez az arány 46 százalék.
A miniszter elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007 és 2013 között 124 milliárd forint áll rendelkezésre iskolafelújításra. Az idei évben a hét régióra 54 milliárd forint értékben hirdetnek meg pályázatokat. Ez kizárólag iskolafelújításokat foglal magában - hangsúlyozta a tárca vezetője. A költségvetésben eddig évente mindössze 5-6 milliárdot tudtak ilyen célra elkülöníteni, ez most a többszörösére bővül - tette hozzá.
Magyarországon az általános iskolák 90 százaléka önkormányzati fenntartású, hét százalékukat az egyház működteti, míg három százalék alapítványi, egyesületi vagy magánintézményi. A múlt tanévben az önkormányzati iskolákba 784 ezer diák járt, az intézmények átlagos kihasználtsági foka pedig 79 százalékos volt. Az iskolák vezetői szerint 994 ezer férőhely van, az átlagos tanulói létszám 285 diák.
Az iskolák 78 százalékában 100-700 közötti a tanulószám, az intézmények 68 százalékában a diákok száma 51-90 százaléka a férőhelyekének - közölte az oktatási tárca vezetője.
Sió László, a Fidesz oktatási szakpolitikusa reagálásában azt mondta, jobban örültek volna, ha a miniszter a tanévkezdéssel kapcsolatos valóban fontos problémákkal foglalkozik, és nem egy olyan felmérést ismertet, amit nyáron vagy egy hónap is múlva megtehetett volna. A fideszes politikus furcsának tartotta, hogy a felmérést a Szonda Ipsosszal végeztették el, amikor az ilyen adatokat korábban az intézményektől kérte be a minisztérium. Sió László hozzátette: ezzel meg lehetett volna spórolni némi pénzt.
A fideszes képviselő szerint a felmérés egyébként sok új adatot nem tartalmazott a korábbiakhoz képest, az viszont kiderült belőle, hogy az elmúlt évek kormányzati ígérgetései ellenére nem sok minden valósult meg a fejlesztésekből. Mint mondta, a felmérésből kiderül, az önkormányzatoknak nincs pénzük arra, hogy a megfelelő önrészt biztosítsák vagy hitelt vegyenek fel az iskolafelújításokhoz. Így - jegyezte meg - a minisztériumnak az a tanulság, hogy ilyen formában nem fog felgyorsulni az intézményi rekonstrukció.
Pedagógus-elbocsátás: pontos adatok a jövő héten
A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézményekben 619 álláshely szűnt meg, ebből 238 a pedagógusi - közölte Hiller István. Elmondta, hogy csütörtök reggelig Budapesten 14 pedagógus helyzete volt megoldatlan, a többiekét sikerült rendezni.
A tárcavezető bemutatta a szaktárca kiadványát, amelyet minden iskolába, és minden fenntartónak megküldtek július első napjaiban, hogy segítsék az érintettek elhelyezkedését. Ahol időben megszülettek a döntések, ott ez az anyag alkalmas volt arra, hogy tényleges segítséget kínáljon - vélte.
Hiller István pontos és országos adatokat a tanévkezdés első napjára ígért a pedagóguselbocsátásokról.
Sió László, a Fidesz oktatási szakpolitikusa azt mondta: a Fidesz továbbra is a pontos, országos adatok nyilvánosságát szorgalmazza, annak érdekében, hogy a szülők és a pedagógusok is lássák, mi történik, mi a következménye annak, hogy a kormány 30 milliárdot volt ki az oktatásból. A fideszes politikus szerint a miniszter által említett számok csak a "jéghegy csúcsát" jelentik, olyan kiragadott példák a statisztikákból, amelyekkel a tárca azt akarja bizonyítani, hogy igazából nincs nagy probléma. Sió László azt mondta, a Fidesz továbbra is fenntartja, hogy a 2008-as költségvetésben vissza kell adni az önkormányzatoknak a tőlük elvett 30 milliárd forintot. Bár a Fidesz nem tartja helyesnek a pedagógusok elbocsátását, ha így mégis felszabadult 30 milliárd, akkor azt felzárkóztatási, differenciált fejlesztési, nyelvoktatási és tehetséggondozási programokra kell fordítani.
Minden országnak szüksége van elitre
Az oktatási tárca vezetője nem híve a mesterséges egyenlősdinek, a kiemelkedő tehetségeknek biztosítani kell a kiemelkedő feltételeket. Hiller István ezt annak kapcsán mondta, hogy sajtóinformációk szerint a gimnáziumi beiskolázásnál körzeteket alakítanának ki, s megszűnne a felvételi eljárás.
A közoktatásban a legjobb színvonalat kell biztosítani, ugyanakkor azok számára, akik kiemelkedő tehetségűek, szükségét látja olyan gimnáziumok, intézmények működésének, amelyek a kiemelt tehetségnek kiemelkedő pedagógiai és infrastrukturális lehetőséget biztosítanak - közölte a miniszter. Az ország legfőbb ereje és tartaléka a mindenkori fiatal generáció tehetsége, ennek kibontakoztatásához az átlagostól eltérő pedagógiai programú és infrastruktúrájú iskolákra, főként gimnáziumokra van szükség. Nem vagyok elitista, de minden országnak szüksége van elitre - mondta.
Hozzátette: nem lát olyan nézetkülönbségeket, amik bármiféle konfliktushoz vezetnének. Vannak vélemény- és szakmai nézetkülönbségek, de ezek természetesek. Az MSZP-frakció jövő heti tapolcai ülésén az oktatási munkacsoportban erről a kérdésről is szó lesz - mondta.
MSZP: Ezerötszáz tanárnak nem lesz munkája
Nem lesz egyszerű a tanév
Indulhat a tanév!
Búcsú a felvételitől?
MTI