A PSZÁF szóvivője ezzel cáfolta Bata Zoltán, a Magyar Kárszakértők Országos Egyesülete alelnökének szerdai sajtótájékoztatóján állítottakat, amely szerint akik már kifizették az általuk okozott kárt, hátrányosabb helyzetbe kerültek azoknál, akik nem fizettek semmit.
Az ügy előzménye az, hogy amikor 2008 nyarán a MÁV ÁBE csődbe jutott, nem lehetett felszámolni, mert egyesületi formában működött. Ezért került sor egy, a felszámolás analógiájára lefolytatott vagyonrendezési eljárásra.
A vagyonrendezést végző Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. a múlt év elejétől már legalább 1 milliárd forintot kifizetett azoknak a személyi sérülést szenvedett károsultaknak, akik járadékra jogosultak. A MÁV ÁBE alapszabálya szerint ugyan is az ő követelésük áll az első helyen.
Zsebébe nyúlt a Generali a MÁV ÁBE csődje miatt |
Az látszik, hogy a nem személyi sérüléses - szakzsargonban: bádog - károkra csak részben futja a MÁV ÁBE vagyonából. Így a károkozóknak nagy valószínűséggel fizetniük kell az általuk okozott kár egy részét, de hogy mekkorát, az még nem tudható.
A Magyar Kárszakértők Országos Egyesülete az alapszabálya szerinti fogyasztóvédelmi funkciójában karolta fel az önként teljesítő károkozókat - mondta az MTI kérdésére Bata Zoltán. Véleménye szerint a vagyonelszámolás során kimaradtak a maradék vagyonból részesedők köréből azok, akik önként kifizették az általuk okozott kárt.
Az MTI példája szerint a különbség az lesz közöttük, hogy ha végelszámolásnál - ha marad vagyon például 20 százaléknyi kár kifizetésére - akkor aki önként fizetett, az ennyit vissza kap, míg aki nem fizetett semmit, annak akkor kell 80 százalékot teljesítenie.
A Generali lett a MÁV-Start biztosítója
Félmillióan autóznak biztosítás nélkül
Azért drágább a kötelező, mert nincs kampány
Biztonságban leszünk, ha becsődöl a biztosítónk
Kamu autólopásokkal verik át a biztosítót
MTI