Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége (MAX) néven közös csúcsszervezetet hozott létre négy szakmai szervezet, amelynek elnökévé Zara Lászlót, az adótanácsadók egyesületének elnökét választották.
A MAX alapító okiratát csütörtökön írták alá az tagok - a Könyvelőirodák Országos Szövetsége, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete - képviselői. A szövetség élére az alapítók vezetőiből álló négytagú elnökséget választottak, amelynek megbízatása három évre szól, míg az elnöké egy évre.
Zara László a sajtótájékoztatón ismertette: a MAX-ot azzal a céllal hozták létre, hogy koordinálja az azonos feladatokat ellátó szakembereket tömörítő szervezetek fellépését a törvényhozók, jogalkalmazók felé, közvetítse a szervezetek közös problémáit a kormányzat és az adóhatóság felé.
A szövetség elnöke szerint létjogosultságuk már az alapítás napján megerősítést nyert, hiszen a magánnyugdíjpénztári tagdíjak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való átirányításáról szóló törvény november 2-ai kihirdetése és az abból kibontakozó bérszámfejtési káosz (a bérszámfejtési időszak október 31-én zárult, és a törvény szerint már az állami pénztárba kellet volna fizetni a magánnyugdíjpénztári befizetések helyett) megmutatta, hogy szükség van az erős érdekképviseletre és a törvényhozással történő stratégiai együttműködésre
Zara elmondta, hogy annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások versenyképesssége döntő mértékben növekedjen, évente legalább 2-3000 milliárd forinttal kell csökkenteni a GDP arányos adóterhelést (40,5%), így megközelíthetjük Szlovákia és Románia adóterhelésének mértékét. Ekkora adócsökkentés 5-6 évre lebontva is csak úgy mehet végbe, ha a költségvetési kiadásokat radikálisan csökkentik, ez azonban nem mehet végbe társadalmi konfliktusok felvállalása nélkül. Ehhez szintén szükség van egy erős tanácsadói szervezetre.
A szövetség szerint a versenyképesség növelése nemcsak adócsökkentéssel érhető el, hiszen a vállalkozók számára kiemelten fontos a gazdasági környezet, amelynek meghatározó eleme az állami szabályozás bonyolultsága, és az ebből következő adminisztrációs költség mértéke is. Zara kiemelte, hogy a mindenkori törvényhozók általában azt hangsúlyozzák, hogy folyamatosan csökkennek a vállalatok adminisztrációs terhei, miközben a gyakorlat nem ezt mutatja. Az Unió felmérése szerint Magyarországon a GDP 6,8%-a a vállalatok adminisztrációs költsége, ami közel duplája az EU átlagnak.
A MAX elnöke konkrét példát is hozott arra, hogy milyen területeken tudnának hasznos tanácsokkal szolgálni. Rávilágított, hogy az uniós törvények lehetővé teszik, hogy tagállamaik nemzeti szinten oldják meg a számviteli szabályozást , így azoknak a hazai vállalkozásoknak nem lenne kötelező a nemzetközi sztenderdek szerint kialakított, multikra szabott rendszert használni.
Privátbankár