MBA Akadémia, 2007 tavasz - A bővülés éve 2008??

MBAAkadémia, a BME MBA szakán végzett és jelenlegi gazdasági másoddiplomások gazdaságpolitikai klubja az Akadémián. A 2007-es MBAAkadémia tavaszi rendezvényének meghívott vendége: dr. Palócz Éva (KOPINT-TÁRKI) A bővülés éve 2008?? címmel tart előadást

Az MBAAkadémiáról röviden	Az MBAAkadémia korábbi rendezvényei

A 2007-es tavaszi rendezvény meghívott vendége: dr. Palócz Éva (KOPINT-TÁRKI)

Az előadás és az azt követő beszélgetés témája:

A bővülés éve 2008??
Eredményez-e a Konvergencia Program 2008-ban már enyhén emelkedő 2,6 %-os GDP növekedést, és az azt követő években több mint 4 %-os gazdasági növekedést??

A Konvergencia Programban (KP) lefektetett növekedési pálya szerint 2007-ben – jórészt az államháztartási kiigazítási csomag következtében – viszonylag lassú (2,2%-os) növekedés várható, 2008-ban azonban már ismét enyhén emelkedő, 2,6%-os GDP növekedési ütemre lehet számítani.

Az idei lassú növekedési ütem a Konvergencia Program szerint a magánfogyasztás visszaesésének lesz a következménye, ami a reálbérek várható csökkenésével indokolható. Jövőre azonban a magánfogyasztás a reálbérek ismételt (szerény) növekedése mellett legalábbis stagnálhat, 2009-ben pedig ismét erőre kaphat (1,8%-os növekedés). Eközben a közösségi fogyasztás is jelentős mértékben (évi 3-4%-kal) visszaesik, de ennek súlya a növekedés összetevői között jóval kisebb, mint a magánfogyatásé, ezért a növekedés ütemét – közvetlenül – kevésbé befolyásolja.

Az áttörés a Konvergencia Program szerint 2009-ben következik be: két év lassú növekedése – és ez idő alatt a fiskális konszolidáció végrehajtása - után a program ismét 4% feletti gazdasági növekedést vár.

Léteznek más előrejelzések is. Nem magától értetődő ugyanis, hogy a belső kereslet csökkenésének feltétlenül együtt kell járnia a növekedési ütem ilyen jelentős mértékű visszaesésével a fiskális stabilizáció időszakában, ugyanakkor az is kérdéses, hogy a két „szűk esztendő” után milyen impulzusok vezetnek majd a gazdaság megélénküléséhez. A magyar gazdaság növekedési problémái ugyanis nem újkeletűek: már több éve a magyar gazdaság mutatja fel a térségben a legalacsonyabb növekedési ütemet. Elképzelhető tehát olyan növekedési pálya is, amelyet a következő években tartósan egy viszonylag alacsony, csupán 3% körüli növekedés jellemez. Erre számos nemzetközi példa van: a kevésbé fejlett országok nem minden esetben tudtak (tudnak) élni a felzárkózás esélyével, ha azt nem támogatja a megfelelően ösztönző gazdaságpolitika.

A magyar gazdaság idei és középtávú növekedési kilátásainak megítélése alapjában véve attól függ, hogy miként vélekedünk a külső gazdasági körülmények alakulásáról, valamint azokról a belső hajtóerőkről, amelyeknek ki kellene emelniük a magyar gazdaságot az elmúlt években kialakult lassú – a térségben a leglassabb – növekedési pályáról.

A növekedési kilátások megítélésében a legfontosabb tényezők:

• a külső konjunktúra (főbb piacaink felvevőképességének) várható alakulása, illetve ennek hatása a magyar export lehetőségekre;
• a tőkevonzó képesség, a külföldi vállalatok befektetéseinek vonzása;
• az államháztartási deficit előirányzatok teljesíthetősége, valamint;
• a költségvetési hiány csökkentésének a hatása a gazdasági növekedésre, mindenek előtt a beruházásokra;
• a magánberuházások bővülését meghatározó impulzusok: értékesítési kilátások, kapacitás-kihasználtság, valamint egyéb gazdasági feltételek (kamatok, árfolyam, hitelhez jutás);
• az intézményes üzleti környezet alakulása és hatása a vállalatok működési feltételeire: bürokratikus akadályok és költségek, a vállalkozásokat segítő civil intézmények, üzleti infrastruktúra, stb.

(x)