MBAAkadémia, 2009 ősz: a válság vége?

MBAAkadémia, a BME MBA szakán végzett és jelenlegi gazdasági másoddiplomások gazdaságpolitikai klubja az Akadémián. A 2009-es MBAAkadémia őszi rendezvényének meghívott vendége Bartha Attila, a KOPINT-TÁRKI kutatási igazgatója, "A válság vége? - A világválság, illetve a magyar fiskális politika ciklusa talán végéhez közeledik, de a magyar gazdaság és társadalom mélyebb válsága továbbra is megoldatlan" címmel tart előadást.


A 2009-es MBAAkadémia őszi rendezvényének meghívott vendége: Bartha Attila, a KOPINT-TÁRKI kutatási igazgatója.

Az előadás és az azt követő beszélgetés témája:
A válság vége? - A világválság, illetve a magyar fiskális politika ciklusa talán végéhez közeledik, de a magyar gazdaság és társadalom mélyebb válsága továbbra is megoldatlan

---

Egyre több jel utal arra, hogy az elmúlt 70 év legsúlyosabb világgazdasági válsága lassacskán túljut mélypontján. A nemzetközi pénzügyi rendszer a stabilizálódás jeleit mutatja, és 2010-ben a mértékadó előrejelzések döntő többsége szerint a nemzetközi kereskedelem volumene már ismét bővülni fog (mintegy 3%-kal) a 2009-es kétszámjegyű visszaesés után. Ennek következtében szerény növekedés várható a fejlett országokban, így köztük a magyar gazdaság számára kiemelten fontos exportpiacokon (Németország és más nyugat-európai országok, illetve a visegrádi országok) is.

A javuló nemzetközi konjunkturális környezetnek a magyar gazdaság is vitathatatlanul haszonélvezője lesz: az export és a kapcsolódó feldolgozóipari termelés minden bizonnyal ismét jelentős növekedésnek indul majd, ami a vállalatok beruházásaira és közvetve a GDP növekedésére is jótékony hatású lesz. Emellett az elmúlt időszak rövidtávon kétségkívül eredményes fiskális politikai stabilizációjának pozitív visszajelzése várható a nemzetközi pénzpiacoktól, így a hazai gazdaság egyik égető problémája, a többi visegrádi országgal összevetve ma is kiugróan magas kamatszint nagymértékben csökkenhet. Az árfolyam stabilizálódása és mérsékelt inflációs nyomás mellett így a beruházási és a fogyasztási célú hitelfelvétel egyaránt élénkül, miközben könnyebb lesz a korábban felvett hitelek törlesztése is. Ezek a kedvező jelenségek azonban mind olyan rövidtávú pozitívumok, amelyek csupán Magyarországnak – a többi visegrádi országhoz képest – a korábbi időszakban felhalmozott hátrányát mérséklik, elsősorban technikai-makropénzügyi értelemben.

A hosszabb távú növekedési és jóléti kilátásokat alapvetően meghatározó strukturális tényezőket tekintve ugyanakkor Magyarország elmaradása nyilvánvaló, és a világgazdasági válság elmúltával, a fiskális politika korábban tapasztalt politikai ciklikusságának felhagyása után is megmarad. A humántőke akkumulációjának problémája mellett a vállalkozások mikroszintű ösztönzői, a vállalkozói hajlandóság kulturális természetű korlátai továbbra is szembeötlőek, és – a rövidtávú, pozitív ciklikus hatások kifutása után – hosszabb távra előretekintve is csak alacsony szintű gazdasági növekedést, az EU fejlettebb nyugat-európai tagállamaihoz viszonyítva csak nagyon lassú, akadozó felzárkózást vetítenek előre. A kulturális természetű akadályok középpontjában az állam szerepének alapvető tisztázatlansága áll. Miközben a lakossági preferenciák egyértelműen a viszonylag nagyobb állami szerepvállalást pártolják (többek között az egészségügy és az oktatás területén), addig az állam által nyújtott szolgáltatások minőség/ár mutatói romlóak, részben a közigazgatás, részben a politikai rendszernek a korrupcióval és a pártfinanszírozási kérdésekkel összefüggő zavarainak következtében.

Előadásomban egyrészt a nemzetközi gazdasági válság lefutásának és a magyar fiskális politika alakulásának várható ciklikus következményeit, másrészt a magyar gazdaság hosszabb távú növekedési problémáinak tartós, szerkezeti vonásait – más szavakkal a hazai válság valószínű perzisztenciáját – mutatom be.

Bartha Attila, kutatási igazgató (Kopint-Tárki)

(x)