Pénzben eddig sem lehetett megváltani a dolgozók év végén bent maradt szabadságát, de kiadását sokáig halogathatták. Ezt tiltja meg az Alkotmánybíróság egyik határozata.
- Ha egy dolgozónak a 2000-es szabadságát az év elején már kiadták, a 2001-est pedig 2002 végén kapta meg, majdnem három évig dolgozott szabadság nélkül - említi a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének munkaügyi szakértője a szélsőséges lehetőséget. Tálas Miklós szerint sok cégnél a kollektív szerződésbe is belevették a szabadságkiadás ilyen rugalmas rendjét, azzal indokolva, hogy esetleg rendkívüli helyzet állhat elő. Az MSZOSZ már tavaly ősszel kezdeményezte az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, hogy csökkentsék le a szabadságkiadás tárgyéven túli hat hónapos idejét, ám ezt a kormány és a munkaadók is elvetették. Pataky Péter, a szövetség elnöke megjegyezte, a három hónapot az eddiginél kedvezőbbnek, már elfogadhatónak tartották volna.
Az MSZOSZ már 1999-ben az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. A taláros testület nyolc év után kimondta: alkotmányos jog a pihenés, ennek része a fizetett szabadság, ami minden évben megilleti a dolgozókat. E jogot nem korlátozhatja a munkáltató gazdasági érdeke. Alku nincs: az idén március végéig ki kell adni valamennyi, tavalyról megmaradt szabadságot, az ideit pedig legkésőbb jövő januárig.
A kínai milliomosok az európai luxust szeretik
Megindult az évvégi turista-áradat
Főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában a kormányzati célok realitását vesézte ki. 
