Luxusadót tavaly óta kell fizetni a százmillió forintnál értékesebb lakások és lakóépületek után, de csak akkor, ha a tulajdonos magánszemély. Adóként a százmillió forint feletti rész fél százaléka fizetendő ki, ami jóval alacsonyabb, mint a tervezett egységes ingatlanadó megfelelő mértéke. A 2008-ban bevezetendő új közteher ugyanis a százmillió forintnál magasabb sávban már másfél százalékos adómértéket vetít előre. Valószínűnek tűnik, hogy jövőre meg is szűnik a luxusadó, s a helyét a progresszív ingatlanadó váltja fel.
E mögött azonban nem csak az "egységesítés" szándéka húzódik meg. Általános vélemény, hogy a luxusadó korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amit jól mutat, hogy az új teherből befolyt összeg ugyancsak a remélt egymilliárd forint alatt maradt. Maga a kormány sem tekinti sikertörténetnek a luxusadó utóbbi egy évét, ami szerinte részben arra vezethető vissza, hogy az adó gazdasági társaságokra nem vonatkozik, holott sok értékes ingatlan cégek tulajdonát képezi.
További adózási tudnivalók |
Az épületek egy-egy négyzetméterének értékét meghatározni hivatott övezetek ugyanakkor Budapesten is komoly vitát váltottak ki. Mint tavaly nyáron a lap megírta, a 15 fővárosi övezet kiterjedése sokszor köszönő viszonyban sincs a realitásokkal: egyes környékeket alaptalanul fel-, másokat pedig – szintén ok nélkül – leminősít a szabályozás. A lap szerint politikai szál is fonódott a besorolások szövevényébe: a Gyurcsány Ferenc otthonául szolgáló Apró-villa a Szemlőhegy utcának éppen arra a részére "került", amely a rózsadombi viszonyokhoz képest meglepően alacsony minősítést kapott.
Nem mindegy, mit vall be: harapós kedvében az APEH
Papíron csak pár száz luxuslakás létezik
A II. kerületben vallottak legtöbben
Budapesten csak 210 luxusingatlan van
Luxusadó: van még mit tanulni