Niyazov szeptemberben megállapodott Alekszej Miller Gazprom-vezérrel, hogy az orosz monopólium 2009-ig évi 50 milliárd köbméter türkmén gázt vehet ezer köbméterenként száz dollárért (a korábbi 65 helyett), ami gyakorlatilag a teljes türkmén kivitel, eltekintve némi iráni szállítástól egy szerény kapacitású vezetéken át.
A Transzkaszpi vezeték a Kaszpi-tenger alatt Azerbajdzsánba, majd a Baku-Tbiliszi-Erzerum vezetéken át Törökországba, onnan pedig az EU-védnökség alatt tervezett balkáni Nabucco vezetéken (Magyarország érintésével) Ausztriába és Észak-Olaszországba juttatná a türkmén gázt. Peking egy olyan vezetékről írt alá szándéknyilatkozatot Asgabaddal, amely Üzbegisztánon és Kazahsztánon át haladna Kínába. Emellett az amerikaiak egy Afganisztánon át Pakisztánba és Indiába vezető csőkígyóért lobbiztak. |
A Gazprom azután ment bele ebbe, hogy Niyazov ígéretet tett az orosz részvétel engedélyezésére a kecsegtető Jolotani lelőhely kiaknázásban. S ami fő, "hűségnyilatkozatot" tett a Gazpromnak. "Elsősorban Oroszországot fogjuk ellátni gázzal. Ne gondolják, hogy Türkmenisztán el akar távozni valahova a gázával. Például nem óhajtunk tárgyalni a Kaszpi-tenger alatti ("Transzkaszpi") vezetékről. A Kínába irányuló szállítások sohasem fogják csorbítani a türkmén-orosz kapcsolatokat" - fogadkozott akkor a türkmének immár elhunyt atyja.
Mindamellett semmilyen hosszú távú szerződés nem rögzíti Niyazovanak azt a fogadalmát, hogy az orosz vonalat követi és nem szállít gázt közvetlenül Európának. Ezért az eurokraták szabadon felújíthatják tárgyalásaikat az új türkmén vezetőséggel arról, hogy a részben türkmén gázzal töltsék meg az Oroszországot elkerülő Nabuccót - mutatott rá a független Kommerszant.
Türkmenisztán jövőjének formálásában Oroszországnak az Egyesült Államokkal, az EU-val és kisebb mértékben Kínával, Törökországgal és Iránnal kell vetélkednie. Ezek valamennyien igyekeznek minél több gázszállítást megkaparintani a közép-ázsiai országtól - rangsorolta az erőviszonyokat egy volt türkmén hivatalnok a The Moscow Timesnak küldött elektronikus levelében.
Több orosz lap ecsetelte azt a veszélyt is, hogy az (orosz-kínai-amerikai geopolitikai összeütközésekkel fűszerezett) türkmenisztáni hatalmi harc, amelyben a gázvagyon ellenőrzése a fő tét, zavarokat okozhat a szállításokban Ukrajna és közvetve Európa számára. |
A Kommerszant ugyanakkor egy olyan türkmén forgatókönyvet vázolt, amely Gazprom és a RosUkrEnergo rémálmaiban szerepelhet: eszerint Asgabadban egy Mihail Gorbacsov szovjet elnökhöz fogható reformer kerülne hatalomra, és Türkmenisztán a Gazprom közvetítése nélkül adná el a gázt Grúziának, Ukrajnának, Európának. Ez esetben eltűnne a RosUkrEnergo, és megváltoznának a Gazprom bevételei. Másfelől Aljakszandr Lukasenko fehérorosz vezető jogot formálhatna arra, hogy (a tranzitdíj elfogadása helyett) viszonteladja (vagyis megvegye és továbbadja) Európának az orosz gázt, ahogy azt a Gazprom teszi a közép-ázsiai gázzal - játszadozott el a gondolattal egy orosz gázelemző.
A gázszállítás biztonságát fenyegetheti Türkmenisztán
Meghalt Türkmenbasi - fogalmuk sincs, mi legyen