Megmenekült a Vértesi Erőmű
A kormány rendelete szerint a Vértesi Erőmű Zrt. 1,9 milliárd forinthoz jutott, jelenleg nincs fizetésképtelen helyzetben a társaság - mondta el Hónig Péter miniszter hétfőn a Parlamentben, Keleti György, Oroszlány MSZP-s országgyűlési képviselője kérdésére.
Keleti György felszólalásában elmondta, a Vértesi Erőmű a gazdasági válság és hibás vezetői döntések miatt csőd közeli helyzetbe került. Egy választottbírósági döntés ugyanis fizetési kötelezettséget állapított meg az erőmű számára, emiatt a felszámolás fenyegette a társaságot, amely Komárom-Esztergom megye legnagyobb foglalkoztatója, 3100 embernek biztosít megélhetést.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint kormány megtéríti a Vértesi Erőmű Zrt.-nek az Európai Bizottság által 2005-ben engedélyezett és az erőműnek ténylegesen kifizetett szénipari szerkezetátalakítási támogatás (szénfillér) közötti különbséget, amely 1,9 milliárd forint. Hétfőn rendkívüli közgyűlésén az MVM Zrt., mint az erőmű tulajdonosa, a kormányrendelettel megegyező döntést hozott a Vért működőképességének fenntartása érdekében.
Keleti György az MTI-nek elmondta, a Vértnek egy cseh áramszolgáltató számára kell kártérítést fizetni. Az ügy összefüggésben van a Kapolyi László nevéhez köthető, meghiúsult áramvásárlási szerződésekkel, amelyek miatt az erőműnek a 2008-as mérlegben 8,2 milliárd forint számviteli tartalékot kellett képeznie, és a veszteségek miatt a társaság alaptőkéjét 9,7 milliárd forintról 0,5 milliárdra szállították le.
Az MTI korábban beszámolt arról, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatot folytat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés gyanúja miatt, mivel a helyzetért felelősnek vélik a helyi menedzsment több tagját is.
A Vértesi Erőmű gazdasági értelemben jelenleg csődben van, viszont a kormány - foglalkoztatáspolitikai indokkal - életben akarja tartani még egy ideig.
Az erőmű nehéz helyzetének további oka az áram árának csökkenése, a megtermelt áramot a vállalat kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja. Az erőmű működéséhez havi kétmilliárd forint állami támogatásra van szükség, amelyet a kormány a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül biztosít.
A társaság a veszteségek csökkentése érdekében korábban megvált 240 szerződéses erdélyi bányásztól, 2009-ben pedig 450 saját dolgozót bocsátott el. Közülük 257 embert érintett a csoportos létszámleépítés, ők közel másfél éves átlagkeresetüknek megfelelő végkielégítéssel távozhatnak, ennek költsége 1,6 milliárd forint.
A vállalat elnök-vezérigazgatója, Szabó Pál korában az MTI-nek elmondta az erőmű megmaradásának feltétele, hogy 2011-ben továbbra is megkapják a szénfillért, amelyhez még lobbizni kell Brüsszelben. Több tagállam érintettsége miatt jó esély van az áramárba épített támogatás megmaradására, amelyből a Vértnek évente 7,5 milliárd forint jut az ország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem fenntartására.
Vértes Erőmű: Bajnai csak a véghez asszisztál?
Nem hagyják veszni a Vértesi Erőművet
Keleti György felszólalásában elmondta, a Vértesi Erőmű a gazdasági válság és hibás vezetői döntések miatt csőd közeli helyzetbe került. Egy választottbírósági döntés ugyanis fizetési kötelezettséget állapított meg az erőmű számára, emiatt a felszámolás fenyegette a társaságot, amely Komárom-Esztergom megye legnagyobb foglalkoztatója, 3100 embernek biztosít megélhetést.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint kormány megtéríti a Vértesi Erőmű Zrt.-nek az Európai Bizottság által 2005-ben engedélyezett és az erőműnek ténylegesen kifizetett szénipari szerkezetátalakítási támogatás (szénfillér) közötti különbséget, amely 1,9 milliárd forint. Hétfőn rendkívüli közgyűlésén az MVM Zrt., mint az erőmű tulajdonosa, a kormányrendelettel megegyező döntést hozott a Vért működőképességének fenntartása érdekében.
Keleti György az MTI-nek elmondta, a Vértnek egy cseh áramszolgáltató számára kell kártérítést fizetni. Az ügy összefüggésben van a Kapolyi László nevéhez köthető, meghiúsult áramvásárlási szerződésekkel, amelyek miatt az erőműnek a 2008-as mérlegben 8,2 milliárd forint számviteli tartalékot kellett képeznie, és a veszteségek miatt a társaság alaptőkéjét 9,7 milliárd forintról 0,5 milliárdra szállították le.
Az MTI korábban beszámolt arról, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatot folytat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés gyanúja miatt, mivel a helyzetért felelősnek vélik a helyi menedzsment több tagját is.
A Vértesi Erőmű gazdasági értelemben jelenleg csődben van, viszont a kormány - foglalkoztatáspolitikai indokkal - életben akarja tartani még egy ideig.
Az erőmű nehéz helyzetének további oka az áram árának csökkenése, a megtermelt áramot a vállalat kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja. Az erőmű működéséhez havi kétmilliárd forint állami támogatásra van szükség, amelyet a kormány a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül biztosít.
A társaság a veszteségek csökkentése érdekében korábban megvált 240 szerződéses erdélyi bányásztól, 2009-ben pedig 450 saját dolgozót bocsátott el. Közülük 257 embert érintett a csoportos létszámleépítés, ők közel másfél éves átlagkeresetüknek megfelelő végkielégítéssel távozhatnak, ennek költsége 1,6 milliárd forint.
A vállalat elnök-vezérigazgatója, Szabó Pál korában az MTI-nek elmondta az erőmű megmaradásának feltétele, hogy 2011-ben továbbra is megkapják a szénfillért, amelyhez még lobbizni kell Brüsszelben. Több tagállam érintettsége miatt jó esély van az áramárba épített támogatás megmaradására, amelyből a Vértnek évente 7,5 milliárd forint jut az ország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem fenntartására.
Vértes Erőmű: Bajnai csak a véghez asszisztál?
Nem hagyják veszni a Vértesi Erőművet
MTI
A globális vállalati szektor kötvénykibocsátásainak értékében. 
