
A pécsi toronyház kálváriája jól ismert, ha az ember fellapozza a közkedvelt internetes lexikon vonatkozó címszavát, azt látja, hogy már 89 óta lakatlan, vagyis mindössze 13 évet működött mint lakóépület, úgyhogy hiába volt ez a legmagasabb az akkoriban emelt megyeszékhelyi magasházak közül, 84 méter és 25 emelet, ez élt a legrövidebb ideig. A legfrissebb terv, amit olvasni róla, hogy az uránvárosi toronyházat le kell bontani, aztán épülhet a helyén – nem fogják kitalálni – egy toronyház.
Újabb szellem-toronyház az országban |
Bár végülis az számomra nem ismert, hogy vajon tulajdonképp hogy is alakultak az összefüggések: a legmagasabb toronyházzal rendelkező város kapta a legtöbb támogatást, vagy a legtöbb támogatásból lehetett a legmagasabbat felhúzni? Vagy tán nem is volt ilyen logika a dologban, egyszerűen csak egynémely megyei első titkár és tanácselnök a maga büszkeségének gyümölcseként húzatta fel ezeket a házakat, hogy aztán kínlódjon velük az utókor, úgy kell neki, vagyis az utókornak, ha már közbeiktatta a rendszerváltást.
Amúgy nem kellett volna feltétlenül ezeket sem ilyen rosszul megépíteni, ott van például Budapesten az orvosegyetem magasépülete, ismertebb nevén a Nagylepény. Két bazilika és az Országház után momentán még mindig a negyedik legmagasabb ház Magyarországon, 1976-ban adták át, mégsem akar még összedőlni.
Egyébként tévedés ne essék, nem tartozom a toronyház-ellenesek közé, akik fővárosi szürke házrengetegünk egyhangúságát óvják a kiemelkedő építményektől. Csak legyen szép és – okulva a szocialista verzióból – legyen tartósabb és stabilabb az a toronyház, legyen tartósabb, mint a rendszer, ami építette.
Márványi Péter jegyzete
Korábbi jegyzetek:
Tartalék olimpia: ég az emberiség
Ha majd a jelzőlámpák is sztrájkolnak...
Pénzt a szegényeknek - úgy, hogy mi is jól járjunk
Húzós kampány az erőszak és a drogok ellen