Megtalálja-e itthon is a piacát a libamáj?

Elekes Lajos, a Merián Foods Kft. ügyvezetője egy keddi háttérbeszélgetésen elmondta: ez az ágazat 20 ezer embert foglalkoztat Magyarországon és 40 millió eurós forgalmat bonyolít évente a különböző libaalkatrészekkel együtt. Kínán kívül Magyarország a legnagyobb liba-hatalom - tette hozzá. A libatenyésztéssel foglalkozó vállalkozások főleg Békés és Csongrád környékén működnek, összesen két vágóhíd van Magyarországon.

"Az ágazat erős integrációval bír, az egyes fázisok finanszírozása nagyon magas. Ez egy konzervatív tevékenység, nagy benne a szaktudás, a hozzáadott érték" - fejtette ki Elekes Lajos.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az ágazat érzékeny pontjai a finanszírozás, mivel nagyon piacérzékeny az árazása és a ciklikusság, ugyanis az alapanyag áringadozása is kiszámíthatatlan. "Jelenleg rekord libamájár van a piacon, ami annak köszönhető, hogy rekordon van a kukorica ára is" - fogalmazott az ügyvezető.

A végtermékek közül a máj és a zsír főleg frankofon és latin területeken kerül forgalmazásra (valamint Japánba megy még előhűtött libamáj), a comb és a mell értékesítési iránya pedig a német nyelvterület. Visszalépés az elmúlt időszakhoz képest, hogy míg pár évtizede közvetlen értékesítőként jelent meg Magyarország a francia piacon, ma már csak  közvetítők útján, akik a haszonból is nyilván eltesznek - vázolta a mai kereskedelmi helyzetet Elekes.

A szakember szerint a jelen és a jövő legfontosabb feladata, hogy rendbe tegyék a termékpálya finanszírozását, az ágazat marketingjét és élénkítsék a belső fogyasztást.

Közös stratégia kell

A hazai termelők évente 1800 tonna liba- és 450 tonna kacsamájat állítanak elő, 8 milliárdos árbevételt elérve. A libatest értékesítéssel együtt 18-20 milliárd forint az árbevétel. Az 1800 tonnás libamájtermelés a világtermelés több mint 80 százaléka.

Poór Csaba, az Infobroker Kft. kommunikációs szakértő-ügyvezetője arról beszélt, hogy 2006-ban kommunikációs bombát dobtak a magyar libamájágazatra, amivel 5-10 milliárdos kárt okozott a Négy Mancs nevű állatvédő szervezet, továbbá több tíz ezer ember munkáját és megélhetését veszélyeztette a magyar libamáj-termelés ellehetetlenítését célzó akciójával.

"A profin felépített online marketinggel, a nemzetközi figyelem felkeltésével és a felvásárlókra gyakorolt nyomással elsősorban az érzelmekre akartak hatni és ezzel szemben nem volt válasza Magyarországnak. Majd miután megpróbált védekezni, azt főleg jogi és tudományos vonalon tette, amivel semmit nem ért el" - hangsúlyozta.

További probléma volt hogy nem alakítottunk ki közös stratégiát, inkább az egyéni kezdeményezések voltak túlsúlyban - tette hozzá Poór Csaba. Ebből is tanulva, a belső kereslet fellendítése és a közös gondolkodás előremozdítása érdekében jött létre az Orosházi Libamájfesztivál, amit idén júniusban már harmadszor rendeznek meg.

Megváltozott a fogyasztó

Útkeresés előtt állunk, hogy mit lehet tenni ezzel az ágazattal - kezdte előadását Szigeti Orsolya marketing szakember. "Az egyetlen megoldás, ha megpróbáljuk megnézni, majd figyelembe venni, hogy a vevő mit szeretne. A fogyasztó egykor kiszámítható volt, nem is olyan régen még kiszámítható, ma viszont már kiszámíthatatlan. A racionális fogyasztói döntést egyre inkább az érzelmek fogják befolyásolni" - emelte ki.

A bécsi székhelyű Négy Mancs Alapítvány 2006-2009 között támadta többször is élesen Magyarországot a libák nem megfelelő tömési technikája miatt. A nemzetközi lejárató kampány megrendítette a magyar baromfiágazatot.

Egyre fontosabb lesz a fogyasztónál, hogy egészséges legyen a megvásárolt termék új trend figyelhető meg: az egészséges élvezet. Régen inkább alkalmazkodtak az emberek a kínálathoz, ma aktívak és függetlenek, ezeknek az új elvárásoknak kellene megfelelnünk - hangzott el.

Szigeti szerint mindenképpen a kuriózum jelleget kell erősíteni és a hazai és külföldi piacokon is meg kell tanítani, hogy mitől jó a magyar libamáj. Egységes közösségi marketingkoncepciót kell kiépíteni, ami az országimázshoz is hozzájárul.

Nem mindegy, hogy kinek mit mondunk

A libamájat leginkább Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában,  Kanadában, japánban, Svájcban, Szaúd-Arábiában, Izraelben és Kínában fogyasztják

Dull Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője elmondta: a Négy Mancs kampány idején a helyszínen követte az eseményeket. Érzelmekre épített és abban az előnyben volt mindenkivel szemben, hogy nem kellett hiteteles dolgokat állítania.

A szakember szerint három irányba kell bontani a marketingvonalat. Hazai vizeken erre nagyon jó kezdeményezés a Libamájfesztivál, külföldön pedig meg kell különböztetni azokat az országokat, akik ténylegesen libamájat vásárolnak és akik nem.

"Előbbieknél továbbra is lehet sikereket elérni tudományos érveléssel, mert kialakult a fogyasztás kultúrája. A német nyelvű és északi országokban viszont, ahol igen fogékony az állatvédelmi kérdésekre a lakosság, plusz a libának inkább egyéb részeit részesítik előnyben, tudományos cáfolatokat nem nagyon érdemes kiadni, ha újra támadás érné az ágazatot. Inkább célzottan azokat a termékeket (comb, mell) kell kiemelni és nyomonkövethetőségüket hangsúlyozni, amiket vásárolnak (Márton napkor, karácsonykor)" - fejtette ki Dull Péter. Természetesen a kommunikációban nem árt hangsúlyozni, hogy a liba feldolgozása az európai kultúra része, tartása és a végtermékek előállítása pedig mindenben megfelel az EU-s jogszabályoknak.