Megtalálták a bölcsek kövét: vége a körbetartozásnak?

Bisztray-B. György, a Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke szerint a körbetartozás a gazdaságunk leggyengébb láncszeme. Ma már akár 180 napig is elhúzzák a számla kiegyenlítésének időpontját az erőfölényükkel visszaélő cégek; 180 nap után kezdődik a felszólítgatás, 270 nap után lehet bírósághoz fordulni - fogalmazott a szakember. Európa többi részével ellentétben viszont nálunk nem a befolyt, hanem a kiszámlázott összeg után kell fizetni az áfát; a végén a 10-30 forintos költséggel előállított termékre 130-140 forintos hasznot  kellene rátenni, hogy az előre várható veszteségek, meg nem fizetett szolgáltatások értéke fedezve legyen. Ez nonszensz, innen csak a feketegazdaságba lehet menekülni - véli Bisztray-B. György. Mindeközben az 5-600 milliárdos adminisztrációs teherrel sújtott kkv-któl várják el, hogy foglalkoztassák a munkaerőpiac 70 százalékát.

Németh Szabolcs, a P2P Money Europe Group igazgatója szerint a számlák fizetésének csúszása, vagy akár elmaradása a vállalkozók és beszállítóik létét fenyegeti. Ez különösen a kkv-kat érinti, melyeknek nincs banki háttere, jelentős tőkefedezete. 2010-ben az EU területén kibocsátott számlák mindössze 28 százalékát fizették ki időben, 70 százalékát késve, 2 százalékát pedig egyáltalán nem egyenlítették ki. Európában 1900 milliárd euró lejárt tartozásból 1100 milliárd euró a kkv-kat sújtja. Magyarországon senki sem tudja megmondani a körbetartozások pontos összegét; az biztos, hogy meghaladja az 1000 milliárd forintot, de sok esetben ki sem állítják a számlákat, tudva, hogy úgysem fizetik ki azokat. A tényleges összeg ezért ennek akár 4-5-szöröse is lehet - véli a szakember.

Németh Szabolcs bejelentette: Európa-szerte több országban - köztük Magyarországon is - június 30-án indul a HONEM (Highly Optimalized Network of debt Elimination Management - Számlakompenzáción alapuló Tartozáskiegyenlítő Rendszer), amelynek segítségével a cégek a múltban keletkezett lejárt követeléseiket a jelenben fennálló tartozásokra fordíthatják. A rendszer lényege, hogy azok a működő vállalkozások, amelyek rendelkeznek követeléssel, illetve olyan tartozással, amelynek kifizetésére képtelenek, egy internetes oldalon regisztrálják követeléseiket igazoló számláikat, vagy felkereshetik az ország több pontján elhelyezkedő partnerirodák egyikét, ahol a számlál feltöltését elvégzik helyettük. Ha a feltöltött követelést a tartozó fél elismeri, a rendszer működésbe lép. Feladata olyan kapcsolatok keresése, amelyek segítségével a vállalkozás követeléseit tartozásra cseréli. A rögzítést követően a HONEM a megtalált körtartozások alapján kiértékeli, hogy mely tartozások kompenzálása esetén van mód a lehető legnagyobb összegű és legnagyobb részvétellel rendelkező körtartozásokat kiegyenlíteni.

A HONEM rendszer megvásárolja a vállalkozásoktól a lejárt, elismert követeléseket, amiért cserébe nem pénzt, hanem egy a vállakozásokkal szemben fennálló tartozást ad.  Így a vállalkozás kintlévőségét behajtotta, annak összegét pedig egy tartozása teljesítésére fordította. Tényleges pénzügyi műveletek nem történnek: a HONEM a megvásárolt követelést és tartozást kompenzációs megállapodás keretén belül biztosítja a vállalkozásoknak.

A HONEM rendszerbe a még le nem járt számlákat is be lehet vinni, valamint felszámolás és csődeljárás alatt is használható. A vezérigazgató szerint a HONEM rendszer révén felszámolható a (lejárt) tartozások 70-80 százaléka, ezt ezer valódi számla adatainak feldolgozása alapján kalkulálták ki.

Európa államaiban június végén többszáz irodával indul a rendszer. Érdekesség, hogy Csehország állami finanszírozással lép be a programba, a rendszert üzemeltető P2P jutalékát így a belépő cseh ávllalkozóknak nem kell befizetniük.

A P2P ugyanis nem jószolgálati intézmény, a körbetartozások felszámolása mellett természetesen igyekszik a saját profitját is gyarapítani. A cég bevétele az úgynevezett kompenzációs díjakból származik, ennek mértéke alapesetben a kompenzált összeg egy százaléka. Ha egy vállalkozás szeretné gyorsabban rendezni pénzügyeit a HONEM-en keresztül, lehetősége van a folyamat felgyorsítására, ehhez azonban nagyobb - legfeljebb 30 százalékos - jutalékot kell feláldoznia. A rendszer azonban "sikerdíjas", azaz a HONEM nem jár előzetes költségekkel, csak akkor jár a jutalék, ha sikeres tranzakció történt. A cég tervei mindenesetre ambíciózusak: az indulás után Európa-szerte már az első évben 300 milliárdos követelésrendezés jutalékával (legalább 1 százalékával) számolnak bevételként.

Hodnics Márton fejlesztési igazgató felhívta a figyelmet: a rendszerben minden ügyfél csak a saját számláit és kapcsolatait követheti nyomon, így nem szerezhetnek tudomást versenytársai a tartozásról, fizetésképtelenségről, viszont a kintlevőségek beérkeznek, a tartozások kiegyenlítésre kerülnek.

A rendszer másik újdonsága az úgynevezett barterváltó, amely azon fizetésképtelen vállalkozások számára nyújt lehetőséget tartozásaik csökkentésére, amelyek rendelkeznek kapacitással annak ledolgozására. A vállalkozás felajánlja termékét vagy szolgáltatását, amely kötelezi őt annak teljkesítésére a barterváltó tulajdonosa felé. A váltó eladható, elcserélhető; a szolgáltatást igénybe vevő fél számára ez lehetőséget jelent arra, hogy diszkontált árú szolgáltatáshoz jusson. A HONEM ezen kívül egyfajta közösségi portál kialakítását is lehetővé teszi, amelynek segítségével a vállalkozások kapcsolati tőkére tehetnek szet, hirdetéseket adhatnak fel,  más regisztrált vállalkozások üzleti ajánlatait olvashatják.

A június 30-án induló rendszer alkalmas arra, hogy az állami szféra is megjelenjen benne - válaszolta a Privátbankár kérdésére Németh Szabolcs. Az előzetes vizsgálatok szerint elsősorban az önkormányzatok és az állami egészségügyi szektor szereplői érintettek a körbetartozásokban; a kapcsolatot már felvették az állami szférával, az indulás utáni első eredmények ismeretében vélhetően felgyorsulnak az egyeztetések - véli Németh Szabolcs.

Privátbankár - Gáspár András