Menekülés az állami egészségügyből

Ha országszerte nem is, Budapesten és környékén már több olyan magán üzemeltetésű klinika, szakorvosi hálózat, illetve kórház áll rendelkezésre, ahol hozzávetőleg havi 10 ezer forint átalány befizetésével gyakorlatilag teljes mértékben „ki lehet vándorolni” a közegészségügyből - írja a Figyelő csütörtökön megjelenő címlapsztorijában.

A magánszolgáltatók megteremtették az állami ellátás alternatíváját. Félő, hogy ha nem lesz gyors és alapvető változás az állami egészségügyben, akkor tovább nyílik az olló: a jómódúak megveszik a nyugati színvonalú ellátást, míg a szegényebbeknek a leromló állami rendszerrel kell megküzdeniük – írja a lap.

A kötelező foglakoztatás-egészségügyi vizsgálatok kapcsán viszonylag sokan jutnak el egy-egy magánklinikára, és ezek az ügyfelek biztosan átélik azt a „flash” élményt, amelyet az állami és a magánintézmény minősége közti különbség okoz. Sokan nem tudják, de a magánklinikákon dolgozó orvosok elsöprő többsége az állami intézmények egyikében is praktizál, a kétfajta rendelő között tehát orvos szakmai szempontból nincs sok különbség.

A magánszolgáltatók üzletének többnyire fontos „gerince” a foglalkoztatás-egészségügy, de a kötelező céges vizsgálatok mellett is viszonylag sokan járnak magánklinikákra. Az elmúlt időszakban a magánklinikák látványosan nyitni kezdtek a kevésbé vagyonos rétegek felé. Ennek hátterében elsősorban méretgazdaságossági megfontolások állnak. A magánszolgáltatók eltérő modellekkel dolgoznak, de egyaránt növelni szeretnék az ügyfélbázisukat. Újabb rétegeket céloznának meg, ám ez nagyon kemény diónak ígérkezik a válság közepette. Nem véletlen, hogy a vezető magánklinikák szinte mindegyike Budára koncentrál, az eredményeiket nézve pedig elég vegyes a gazdasági teljesítményük. Ennek elsősorban az az oka, hogy az elmúlt évben a foglalkoztatás országszerte csökkent, vagyis zsugorodott e cégek egyik fő vadászterülete, a munkahelyi egészségügyi szűrés és ellátás. Másrészt a válságban a középosztálybeli potenciális privát ügyfelek is megfogyatkoztak. Ám ha mindezt figyelembe vesszük, végső soron az derül ki, hogy a magánegészségügy egészében véve nem is teljesít rosszul. A Buda jómódú övezeteire koncentrált piac összesített árbevétele tavaly a válság és a sok gátló tényező ellenére is meghaladta a 6,5 milliárd forintot.

A lap információi szerint a menedzserszűrések mellett a különböző átalánydíjas megoldások bevezetése a nyitás legfőbb jele. Ma már a vezető magánklinikák mindegyike kínál privát ügyfeleinek olyan „tagkártyát”, amely egy bizonyos havi díj befizetése mellett az adott rendelő szolgáltatásainak – akár korlátlan – igénybevételére jogosít fel. A piac eljutott arra a szintre, hogy igazi alternatívát tud nyújtani a közegészségüggyel szemben. Budapesten 4-5 olyan klinika található, amely kínálatában már felveszi a versenyt egy komplett állami szakorvosi rendelővel. Ezek közös jellemzője, hogy legalább 20, de egy piaci szereplő esetében például 45 (!) orvos szakmát tudnak ajánlani, a foglalkoztatott orvosok száma pedig 50 és 100 között mozog. Sokáig gondot okozott ugyan, hogy az ügyfeleket a magánorvos nem tudta „táppénzre venni”, az utóbbi időben azonban a szolgáltatók ezt is megoldották. Ma már a legtöbb helyen le lehet adni a TAJ kártyát, vagyis akár háziorvosa is lehet bárkinek az adott intézményben. A kör azzal vált teljessé, hogy a magánklinikák a piacról azokat a szolgáltatásokat is megveszik, amelyekre esetleg nincs szakemberük, azaz nagy baj esetén segítenek megszervezni az ügyfeleik ellátását egy állami, vagy a többi magánintézmény valamelyikében.

Ha valaki meglepődött a színvonalbeli különbségeken, amikor életében először belépett egy magánrendelőbe, akkor még jobban meg fog lepődni az átalánydíjas csomagok árazását nézve. A közfelfogás szerint ugyanis a magánorvoslás még ma is méregdrága. Ez az állítás azonban nem feltétlenül igaz, mert a viszonylag jól keresők széles köre egyre inkább megengedheti magának ezt a szolgáltatást. A piac odáig fejlődött, hogy – a Figyelő által megtalált szolgáltatók kínálatát nézve – jelenleg már havi 9–15 ezer forint között is található olyan ajánlat, amely nagy eséllyel biztosítja az állami rendszertől való csaknem teljes távolmaradást.

Privátbankár, Figyelő