.jpg)
Az IMF vezérigazgatója szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy jövőre az első fél évben bekövetkezik a fellendülés: a fordulat idén szeptember-október folyamán várható, a növekedés az év végén indulhat be, a jövő év első és második negyedében pedig már valódi növekedést fognak felmutatni a gazdaságok.
Ennek azonban az a feltétele Strauss-Kahn szerint, hogy az egyes országok "megfelelő politikát" alkalmazzanak: a legnagyobb kockázatot az jelentheti, ha túl sokáig tart a bankrendszer megtisztítása az úgynevezett mérgező eszközöktől.
Az IMF vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes feltörekvő országok - például Mexikó, Kolumbia és Lengyelország - óriási finanszírozási hiánnyal küszködnek, s ha ezt a problémát nem kezelik, akkor megnő a kockázata annak, hogy fizetésképtelenné válnak, és ennek hatása végiggyűrűzik a regionális és a globális gazdaságon.
Még érvényesek azok az előrejelzések, amelyekben az Európai Bizottság 2010 második és harmadik negyedévére teszi a gazdasági növekedés pozitívba fordulását az euróövezetben - emlékeztetett Joaquín Almunia pénzügyi felelős hétfőn este Luxembourgban.
Az Európai Unión belüli eurózónát alkotó tizenhat ország pénzügyminiszterének találkozóját követően nyilatkozva a spanyol biztos hozzátette, ha a növekedés megkezdődik, akkor lehet elindítani a fellendüléshez vezető programokat a zóna országaiban.
A miniszterek találkozóján ismertették mindazonáltal a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) azt a friss jelentését is, amelyben a szervezet rögzíti, hogy egyelőre még nem lehet bizonyosat mondani arról, mikor állnak helyre az euróövezet gazdaságai. A jelentés ajánlásokat is tesz az európai országok számára, köztük azt, hogy hajtsanak végre egy úgynevezett stressz-tesztet a bankok piaci ellenálló képességének bemérése érdekében. Almuniáék jelezték, hogy erről folyamatban vannak a tárgyalások az uniós tagországok között, de az bizonyos, hogy nem az amerikaihoz hasonló tesztről lesz szó, mert a két rendszer nagyban eltér egymástól.
Nyilatkozatok formájában némi szóváltás alakult ki a tanácskozás résztvevői között arról, mennyiben lehetséges lazítani az euró stabilitását biztosító szabályokat válság idején. Franciaország korábban feszegette már a lazítás lehetővé tételét, ugyanakkor például Peer Steinbrück német pénzügyminiszter ezt hétfőn is kereken elutasította.
Azt is leszögezték, hogy amint a recesszió véget ér, a tagállamoknak meg kell kezdeniük államháztartási hiányuk leszorítását az előírt 3 százalékos GDP-arányos szint alá.
A sajtó érdeklődésére több résztvevő jelezte, hogy feszült figyelemmel kísérik a lettországi helyzetet, de az érdemi vitával meg akarják várni a helyi kormány válságintézkedéseinek kidolgozását. Almunia megerősítette, hogy az említett kormánydöntésektől függ az, mikor folyósítja az EU a Rigának kilátásba helyezett középtávú hitel következő részletét.
A pénzügyi tanácskozás kedden mind a 27 EU-tagállam pénzügyminiszterének részvételével folytatódik Luxemburgban. A megbeszélésen egyebek között a jövő heti állam- és kormányfői EU-értekezletet készítik elő, emellett adókérdésekről is szót ejtenek.
Lettország vért izzad, de erősíti valutáját
Csoda történik Japánban?
Újra bevállalósak lettek a befektetők
MTI