Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Angela Merkel német kancellár az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére szólította fel a fejlődő országokat is.
Angela Merkel német kancellár az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére szólította fel a fejlődő országokat is - köztük Kínát - Kiotóban, ahol tíz éve az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez csatolt jegyzőkönyvet aláírták, egyben kompromisszumos ajánlatot tett nekik a csökkentés átmeneti szüneteltetésére.
"Nem hiszem, hogy a fejlődő országokat fel lehetne hatalmazni arra, hogy korlátlanul bocsássanak ki széndioxidot gazdasági növekedésük függvényében, oly módon, hogy az egy főre eső CO2-kibocsátásuk meghaladja Japánét, Németországét és az Egyesült Államokét" - mutatott rá a kancellár. "A fejlődő országoknak a jövőben - ha nem már most - meg kell határozniuk a kvótákat" - tette hozzá.
"Először a fejlett ipari országoknak kell erőfeszítést tenniük, hogy csökkentsék a kibocsátást, de a klímaváltozás problémájának megoldása érdekében együtt kell működniük a fejlődő országokkal" - mondta Merkel az egykori japán fővárosban tartott szimpóziumon elhangzott beszédében.
A klímaváltozás a német kancellár japáni látogatásának központi témája, tekintettel a decemberben az indonéziai Bali szigetén tartandó ENSZ-konferenciára, ahol a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv folytatásáról tárgyalnak majd, valamint arra, hogy jövőre Japán lesz a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország csoportjának (G8) soros elnöke.
A júniusi németországi, heiligendammi G8-csúcson új egyeztetési folyamat kezdődött meg a Kína, India, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília és Mexikó alkotta G5 csoporttal annak érdekében, hogy bevonják őket a környezeti problémák csökkentésére, így az általános felmelegedés megakadályozására irányuló közös erőfeszítésekbe. Az Egyesült Államok ellenzése miatt azonban eddig nem született konkrét, számszerűsíthető és időben mérhető kötelezettségvállallás.
Merkel, aki 1997-ben német környezetvédelmi miniszterként részt vett a kiotói jegyzőkönyv kidolgozásában, most azt javasolta, hogy engedélyezzék a fejlődő országok egy főre jutó CO2-kibocsátásának növelését, miközben a fejlett ipari országok csökkentenék az övékét, amíg a két fél nem ér el azonos szintet. Ha a két szint kiegyenlítődik, a kancellár elgondolása szerint megkezdődhet a csökkentés. Japáni látogatása előtt Merkel ezt a javaslatot kínai tárgyalópartnereivel is megvitatta, de a német küldöttségtől származó értesülés szerint az elgondolást Pekingben szkeptikusan fogadták.
A kiotói jegyzőkönyv értelmében 35 fejlett ipari állam vállalta, hogy 2008 és 2012 között az 1990-es szint 5 százalékával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országokat, melyek közül sokan aláírták a jegyzőkönyvet, nem kötelezték kibocsátásuk csökkentésére az egyezmény első időszakában. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok és Ausztrália kivonta magát a kiotói jegyzőkönyv teljesítése alól. A két ország szerint, melyek a legnagyobb CO2-kibocsátók közé tartoznak, igazságtalan, hogy olyan nagy fejlődő országokat, mint Kína, India és Indonézia, mentesítettek a kötelezettség alól, és úgy tartják, hogy a kiotói jegyzőkönyv káros gazdaságuk számára.
Jelenleg a fejlett országok széndioxid-kibocsátása egy főre számítva sokszorosa a fejlődőkének. Így az Egyesült Államoké évi 20 tonna, Németországé 11 tonna, az EU-é átlagosan 9 tonna. Ezzel szemben Kínáé csupán 3,5 tonna. Világviszonylatban az átlagos érték 4,2 tonna.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Angela Merkel német kancellár az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére szólította fel a fejlődő országokat is. .jpg)
.jpg)
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
