Az Eurobarometer felmérés szerint a magyar lakosság az Európai Unió világban betöltött szerepében a környezetvédelmet tartja a legpozitívabbnak
Már nem sokáig csinálunk a Dunába
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarországon a környezeti fejlődést érezhetően gyorsította az ország uniós tagsága. Példaként említette, hogy Budapesten a szennyvíz 51 százalékát tisztítják jelenleg, ám az uniós tagságnak köszönhetően 3-4 év múlva a fővárosi szennyvíz mintegy 98 százaléka már tisztított vízként kerül a Dunába.
Emellett a miniszter pozitívumnak értékelte, hogy a megvalósítandó beruházásoknál a beruházók egyre inkább figyelembe veszik a környezeti szempontokat. Persányi Miklós úgy vélte: a környezetipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata lehet a jövőben.
Nem hallgatta el ugyanakkor azt sem, hogy vannak még olyan kérdések, amelyeket meg kell oldani és ezek nem mindig azonos véleményt tükröznek az unióéval. Példaként említette Magyarország GMO politikáját vagy a termékdíj bevezetésében elfoglalt álláspontját.
Mások szennye Magyarországon
Kitért az elmúlt hetekben, hónapokban Magyarországra hozott német kommunális szemét kérdéskörére is, jelezve, hogy az nincs összefüggésben Magyarország uniós tagságával. Véleménye szerint ezeket a tranzakciókat leginkább a gazdasági érdekek mozgatták és motiválták. Utalt arra, hogy Magyarországnak ki kell használnia az uniós jogszabályok adta mozgásteret környezetvédelmi kérdésekben. Példaként a Verespataki beruházást, illetve a Rába osztrák szennyezését hozta fel, mondván, hogy az uniós irányelvek e kérdésekben jó kapaszkodót nyújtanak a magyar álláspont képviseletére.
A tanácskozáson jelen volt Olajos Péter és Hegyi Gyula EP-képviselő is. Olajos Péter azt hangoztatta, hogy Magyarország 2020-ra teljesítheti azt az uniós elvárást, hogy mintegy 30 százalékkal csökkentse az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának mértékét. Emellett jó esély van arra is, hogy a megújuló energiaforrások részarányát az energiafelhasználásban 20 százalékra növelje az ország, ugyanúgy mint a bioüzemanyagok területén a 10 százalékos részarány elérésére az összes üzemanyag-fogyasztáson belül.
Hegyi Gyula azt emelete ki, hogy az unió környezetvédelmi bizottságában képviselőtársával a magyar érdekek szem előtt tartásával tevékenykedik. Példaként említette azt az Olajos Péterrel közösen benyújtott módosító javaslatot, amelyet el is fogadtak, hogy az árvízvédelmi intézkedések kidolgozásakor a felvízi országoknak figyelembe kell venniük az alvízi országok érdekeit is.
Nicholas Hanlei, az európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának megbízottja arról beszélt, hogy az uniós környezetvédelmi szabályok az Európai Unió polgárait szolgálják. Ezek a kérdések szerinte azért fontosak, mert a környezetvédelmi problémák nem izolálhatók, azaz a gondok nem ismernek országhatárokat. Ezért a szabályozásnak is átfogónak kell lennie az emberek érdekeit figyelembe véve.
Környezetvédelmi kérdések és válaszok:
Megoldás-e egy új atomerőmű az energiafüggőségre?
Civilek civilek ellen: sehogy sem jó az M0-ás?
De mi lesz a roncsautókkal?
Lesz élet Kiotó után is - de milyen?
Főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában a kormányzati célok realitását vesézte ki. 
