A módosításról március 31-éig dönteni kell, ezért a kormánynak az erre vonatkozó törvényjavaslatot időben be kell terjesztenie az országgyűlésnek - hangsúlyozta a vitában Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.
Ezért a kormány benyújt az országgyűlésnek egy olyan módosítási javaslatot, amely részben már figyelembe veszi az eddigi szakmai viták tapasztalatait, de kész a további egyeztetésre is az OÉT-ben. A kormánynak márciusi 15-éig van lehetősége arra, hogy az országgyűlési vitában nyilatkozzon az egyes módosító indítványokról, így addig kellene ezekről egyetértésre jutni az OÉT-ben is.
A szaktárca azt javasolja majd a kormánynak, hogy egy olyan változatot nyújtson be az Országgyűlésnek, amely szerint az idei alap- és egyéb jogcímen járó összes szabadság háromnegyed részét ne lehessen átvinni a következő évre, azt 2007-ben kelljen kiadni. Az egynegyed részt különösen indokolt esetekben vihetnék csak át a munkavállalók a következő év március 31-ig, illetve kollektív szerződés esetén június 30-ig.
A 2006-ban ki nem adott szabadságokat átmeneti szabályként még kiadhatnák a munkáltatók az idén június 30-ig, illetve kollektív szerződés esetén december 31-ig.
Ez azért fontos, mert a korábbi szabályok szerint az éves szabadság háromnegyed részét át lehetett vinni a következő évre, csak azt az egynegyed részt nem, amellyel a munkavállaló saját maga rendelkezik.
Az idén az év során ki kell adni a 2007-re járó szabadság háromnegyed részét, illetve június 30-ig a múlt évi ki nem adott szabadságokat - amely sok esetben elérheti az éves szabadság háromnegyed részét így is nehéz helyzetbe hozhatja a cégeket, illetve a közszférát. Ezért tartja indokoltnak a szaktárca, hogy átmeneti rendelkezésként az idén ne a március 31-i, hanem a június 30-i időpontot vegyék figyelembe.
A munkáltatói oldal, amennyiben a szakszervezetek készek lettek volna javaslata elfogadására, kompromisszumként hozzájárultak volna ahhoz, hogy a határidőket a szakszervezetek által igényelt irányba módosítsák. Azaz június vége helyett május vége és december vége helyett szeptember vége legyen az a határidő, ameddig a szabadság átvihető. |
További vita volt arról, hogy a kollektív szerződések esetén milyen határidők jelölhetők meg a szabadság átvitelére. A szakszervezetek a vitában eleve elutasították, hogy ilyen egyezség bekerüljön a kollektív szerződésekbe. Nem támogatták tehát, hogy a jövő évtől kollektív szerződés esetén a március 31-i időpont utáni időszakra is át lehessen vinni a szabadság egynegyed részét.
A kormányzati és a munkáltatói oldal ezt az álláspontot vitatta, felhívták a szakszervezetek figyelmét arra, hogy ezzel is ösztönözni kell a kollektív szerződések megkötését. Továbbá a szakszervezeteknek nem kötelességük aláírni egy ilyen kollektív szerződést, ha az nem felel meg elvárásaiknak.
Nem sikerült megegyezni arról a munkáltatói javaslatról sem, hogy a munkavállaló megegyezhessen cégével a szabadság egy részének pénzbeli kifizetéséről. Arról a szakszervezeti javaslatról sem egyeztek meg, hogy a munkavállaló által szabadon igénybe vehető egynegyed résznyi szabadságról az igényt ne 15 nappal előbb kelljen jelezni a munkáltatónak. A szakszervezetek ennél rövidebb időt tartanak indokoltnak.
Elektronikus adóbevallás: most jön a feketeleves?
Figyelem: valószínűleg rengeteg szabadnapja van
Járulékos reklamálók: ostromállapotra várva
Országos sztrájkba kezdhet a közszféra