.jpg)
A koalíciós elképzelések szerint a magyar állam 18 megyében alapít egy-egy, a közép-magyarországi régióban pedig négy egészségbiztosítási pénztárat, melyek 49 százalékát vásárolhatják majd meg pályázat útján a magánbefektetők. A pénztárak az adott megyén kívül is toborozhatnak tagokat. A tulajdonszerzés korlátja, hogy az egy pénztárhoz tartozó biztosítottak száma nem haladhatja meg a másfél milliót. A biztosítottak részére időről-időre megnyílik majd a pénztárak közti átlépés lehetősége. A közép-magyarországi, csaknem hárommilliós lakosságszámú területen négy pénztár jön majd létre.
A Fidesz nem vesz részt az "ámokfutásban" MDF: Belpolitikai nyomásra ráztak kezet |
Ez a modell képes kiegyensúlyozni a Budapest és a vidék közötti egyenlőtlenségeket - jegyezte meg a szocialista politikus. Kitért arra, hogy a koalíciós pártok már korábban megállapodtak a pénztárak működési szabályairól, a költség és hozammaximalizálásáról, az ellenőrzésről.
A koalíciós pártok közti hétfői politikai megállapodás után a szakértők és a törvényelőkészítők látnak munkához, majd várhatóan októberben a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat. A jövő év az átmenet, a felkészülés éve lesz: megalakulhatnak a pénztárak és megkezdődhet a tagtoborzás. Majd 2009. január 1-jétől beindulhat az egészségbiztosítás új területi rendszere, amely Kökény Mihály szerint minden biztosított számára érzékelhetően javítja majd a szolgáltatások színvonalát.
Az SZDSZ szerint is mi vagyunk a nyertesek
Az SZDSZ arra számít, hogy a új egészségbiztosítási rendszer első évében átlagosan a lakosság 15-25 százaléka választ majd biztosítót - mondta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter és Horn Gábor, koalíciós koordinációért felelős államtitkár.
Horn Gábor elmondta: a most megkötött politikai megállapodás eredményeként valódi verseny alakulhat ki, amelynek révén 2008 végére, 2009 elejére érzékelhetően jobb ellátást kapnak a betegek. "Ez egy kompromisszumos megoldás (...), sem az SZDSZ, sem az MSZP nem nyert meggyőződésem szerint ezzel. (...) A szándékunk az volt, hogy a biztosítottak, a betegek nyerjenek" - fogalmazott.
Hangsúlyozta: ez a rendszer fenntartja a nemzeti kockázatközösséget, továbbra is a jövedelemhez igazodó járulékfizetést tesz kötelezővé, de lehetővé teszi a valóságos választást, közben pedig területi biztonságot jelent azoknak akik, nem akarnak biztosítót választani.
"Nem az a kérdés, hogy hol van a biztosító székhelye, hanem hogy van-e szerződése az adott kórházzal, háziorvossal vagy járóbeteg-ellátással" - mondta Horn Gábor, hozzátéve, hogy a biztosítók országos határkörrel alakulnak meg, például egy nógrádi lakosnak lehet szerződése a zalai biztosítóval, ha annak van szerződése nógrádi kórházzal.
Az államtitkár hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy 22 terület jön létre, nem lesz 22 biztosító az országban. Mint mondta, arra számítanak, hogy 8 biztosítónál nem lesz több, ezért nem is tervezik módosítani a koalíciós megállapodást, amelyben 5-8 biztosító létrehozását rögzítették.
Horváth Ágnes a részletekről szólva közölte: a biztosítók területi egységekre pályázhatnak, licitálhatnak, amennyiben megfelelnek a szakmai és a pénzügyi feltételeknek. Egy-egy működő pénztár minimum létszáma 500 ezer biztosított lesz, ezt elérheti úgy, hogy a pályázáskor több megyére licitál, de a toborzással is teljesítheti ezt a feltételt. A felső létszámkorlát mintegy másfél-kétmillió fő lesz, éppen azért, hogy ne jöjjenek létre monopóliumok. Efelett a biztosítók már nem fogadhatnak be több biztosítottat. Hozzátette: egy biztosító kezében legfeljebb két, egymás melletti megye lehet.
Gyurcsány: Jó döntés született
A miniszterelnök szerint jó szakmai és szakmapolitikai döntés a hétfői megállapodás, amely elsősorban a biztosítottak érdekeit szolgálja. A kormányfő kiemelte: a pénztárak legfontosabb szerepe, hogy az egészségügyi szolgáltatókat arra ösztönözze, hogy az állampolgároknak jobb szolgáltatást nyújtsanak, és lehetőleg a legolcsóbban, majd az így megszerzett jövedelmet visszafordítsák az egészségügyi szolgáltatás megújításába.
Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy szerinte nincs ma Magyarországon olyan ember, aki úgy gondolja, hogy a mai társadalombiztosító közvetlenül képviselte őt abban a folyamatban, amikor egészségügyi szolgáltatást vásárolt. Hozzátette: az emberek többsége még ha használja is a tb nevét, lényegében nem is tudja, hogy ez biztosítóként létezik. A kormányfő helyesnek nevezte az egységes társadalombiztosítás megőrzését. Kitért arra, hogy ebben a kormány és az ellenzék között nincs vita.
"Egységes biztosítási rendszer marad Magyarországon, ha úgy tetszik egy darab biztosító, és a biztosítás keretein belül több pénztár" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: a több pénztár annak érdekében tesz, hogy mi, biztosítottak jó szolgáltatást kapjunk, és ha valaki nem nyújt jó szolgáltatást, akkor azzal nem kötnek szerződést.
A kormányfő álláspontja szerint olyan feltételeket kell létrehozni, amelyben összeilleszthető a köz- és a magánérdek, de fenn kell tartani a közérdek elsődlegességét. Hangsúlyozta: az egészségügy egésze közös nemzeti ügy, nem egyszerűen piaci kérdés.
Megállapodtak az egészségbiztosításról
MTI