.jpg)
Hogy a kiotói célt elérje, az országnak hozzávetőleg 23,3 millió tonnával kellene csökkentenie a légköri szennyezést, azonban egyre többen vonják kétségbe - a számvevőszék szakértőit is beleértve -, hogy erre képes lesz.
A számvevőszék úgy becsülte, hogy a célkitűzés teljesítésének elmulasztásáért akár ötmilliárd eurós büntetést is kiróhatnak Ausztriára 2008 és 2012 között. A kormány azt tervezi, hogy hétmillió tonna szennyezést külföldön eszközölt "zöldberuházásokkal" vált ki, a célra 400 millió eurót kíván szánni.
A legnagyobb mérgezőgáz-kibocsátó szektorok az ipar (27,8 százalékos aránnyal), a közlekedés (25,5), az energiatermelés (17,0) és a hőszolgáltatás (15,6).
Josep Pröll környezetvédelmi miniszter a Kurierban megjelent interjújában úgy nyilatkozott, hogy a maga részéről még megvalósíthatónak tartja a kiotói vállalást, még ha nehézségek árán is. Ám ehhez szükség lenne egy olyan klímavédelmi törvényre, amely szigorú követelményeket és büntető szankciókat egyaránt megfogalmaz. Szerinte ugyanis a problémák részben abban gyökereznek, hogy sem a szövetségi kormányzat, sem a tartományok nem tesznek eleget a kötelezettségüknek. Az utóbbiak különösen a hőszigetelési előírások, illetve építési támogatások betartásával adósak.
A 2002-ben lefektetett rendszer értelmében a környezetvédelemért viselt felelősség több szövetségi minisztérium és a tartományok között oszlik meg. Az akkori rendelkezések egy részét a szakemberek már idejétmúltnak tekintik, annál is inkább, mert hatékonyságukat nagyban tompítja, hogy megkerülésükért nem szabható ki büntetés.
Pröll elképzelése ellen a tartományok máris tiltakoznak, mások viszont jó kiindulási alapnak tekintik egy átfogó éghajlatvédelmi stratégia kidolgozásához.
Hatalmas bajokat okozhat még az élelmiszer
Felmelegedés: 15 évünk van a lehetetlenre
Lázadásokhoz vezethet az élelmiszerár-sokk
A hőmérséklet-emelkedés önmagában is katasztrófa
MTI