Minden idők legdurvább mentőötlete - jönnek a részletek
Elindult hétfőn minden idők legnagyobb, kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő programja, amelynek keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői egyelőre nem kapnak prémiumot.
Elindult hétfőn minden idők legnagyobb, kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő programja, amelynek keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői egyelőre nem kapnak prémiumot.
A brit kormány az egyes részleteiben már múlt héten meghirdetett feltőkésítési és likviditásnövelő program alapján összesen 50 milliárd font közvetlen tőkejuttatási keretet hozott létre a brit bankrendszer számára. Ebből a hétfői hivatalos bejelentés szerint, a program első gyakorlati lépéseként összesen 37 milliárd font tőkejuttatást kaphat a piaci részesedés alapján legnagyobb négy brit bank közül három; a negyedik nem igényelt állami segítséget.
A legtöbb költségvetési támogatást a súlyosan megrendült tőzsdei helyzetű Royal Bank of Scotland veheti fel. A kormány közvetlenül 5 milliárd font befektetést eszközöl ebben a pénzintézetben osztalékelsőbbségi részvények fejében, és további 15 milliárd font értékben kész lejegyezni új törzsrészvényeket, ha a már meglévő részvényeseknek szánt, hétfőn bejelentett zártkörű kibocsátás - ahogy azt a piac egyöntetűen várja - nem járna sikerrel. Számítások szerint a Royal Bank of Scotland 60 százaléka kerülhet így állami tulajdonba.
A legnagyobb brit jelzálogkölcsönző, az HBOS 11,5 milliárd font állami tőkejuttatást vehet igénybe, a Lloyds TSB nagybank, amely a kormány jóváhagyásával többségi részt akar venni az HBOS-ban, 5,5 milliárd font költségvetési támogatást kaphat. Az HBOS-ban, amelynek piaci tőkeértéke csak az elmúlt kereskedési héten 60 százalékot zuhant, a tőkejuttatás révén 40 százalékos állami tulajdon keletkezhet.
A program első szakaszában részes negyedik nagybank, a Barclays hétfőn közölte, hogy nem kíván állami juttatást igénybe venni, igyekszik a piacról felhajtani a szükséges pótlólagos tőkét.
Gordon Brown miniszterelnök a program indulását bejelentő hétfői londoni sajtóértekezletén "példátlannak, ugyanakkor mindenki számára életfontosságúnak" nevezte a kormány lépéseit. Hozzátette: a segítség egyik feltétele az utóbbi időben teljesen befagyott lakossági hitelezés normalizálása, a másik pedig az, hogy az érintett bankok vezetői egyelőre nem kaphatnak készpénzjutalmat, és később is csak részvényjuttatás formájában vehetnek fel prémiumot.
A Royal Bank of Scotland hétfőn bejelentette, hogy mind Sir Fred Goodwin vezérigazgató, mind Sir Tom McKillop, a bankcsoport elnöke távozik tisztségéből.
Alistair Darling pénzügyminiszter a kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette: az állam nem akar részt venni azoknak a bankoknak a közvetlen irányításában, amelyekben részesedést szerez, "karnyújtásnyi távolságra" tartja magát a pénzintézetek napi ügyeitől. Darling hangsúlyozta: nem költségvetési ajándékról van szó, hanem időleges befektetésről, amelyből a kormány reményei szerint az adófizetők haszonnal jönnek ki.
A főbb vonalaiban már múlt szerdán ismertetett brit bankmentő programon belül az 50 milliárd fontnyi költségvetési tőkejuttatási keretet a Bank of England - a brit jegybank - legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki.
Emellett a brit kormány - a bejelentett lépések talán legfontosabb elemeként - az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke így eléri az 500 milliárd fontot, az éves brit GDP-érték jóval több mint egyharmadát.
A befektetők az elmúlt héten súlyosan kivéreztették a londoni tőzsdén a nagybankokat. Az árfolyamveszteségek mértékét mutatja, hogy a Royal Bank of Scotland az év elején felhajtott ugyan 12 milliárd fontot zártkörű részvénykibocsátással, piaci tőkeértéke azonban most már nem éri el az akkori kibocsátás értékét. Az RBS részvényárfolyama csak az elmúlt kereskedési héten 60 százalékot zuhant Londonban.
A bankmentő terv indulását, és a vezető ipari hatalmak hétvégi bizalomerősítő intézkedéseit jól fogadta hétfőn a piac: a Londoni Értéktőzsde vezető FTSE-100-as árfolyammutatója - amely összesen több mint ezer pontos, 21 százalékos, az 1987-es krach óta a legnagyobb heti zuhanással zárta a múlt kereskedési hetet - hétfőn 4-6 százalék közötti nyereségekben mozgott.
Berlin sem teketóriázott
Németország háború utáni történetének legnagyobb bankmentő csomagját dolgozta ki a hétfőre virradóan a berlini kormány. A végső számok egyelőre nem ismeretesek, de reggeli értesülések szerint az euróövezet országainak egyeztetése után a német kormány a nap folyamán egy körülbelül 400 milliárd eurós mentőprogram elfogadását tervezi.
A csomag legnagyobb részét - mintegy 250-300 milliárd eurót - a bankközi hitelek állami garantálása tesz ki, míg a fennmaradó rész nagyobb hányada a bankok, illetve pénzintézetek esetleges feltőkésítését szolgálja, amit sokan egyfajta részleges államosításhoz hasonlítanak. A csomag magában foglalja azoknak a pénzügyi szabályozásoknak az enyhítését is, amelyek megkönnyítik a bankok gazdálkodását azokkal az értékpapírokkal, amelyek a kialakult válságban a piacon nem értékesíthetők.
A mentőcsomagot - elfogadás után - a kormány törvénytervezet formájában a parlament elé terjeszti, amely remény szerint a hét folyamán gyorsított eljárásban jóváhagyja azt. Értesülések szerint a mentőcsomag 2009 végéig hatályos.
A bankközi piac az elmúlt héten Németországban is teljes megbénulással fenyegetett, a bankok közötti kapcsolatokban is súlyos bizalmi válság alakult ki. A kormány ennek nyomán határozta el a bankközi hitelek állami garantálását. A csomag másik fő részének tekinthető közvetlen pénzügyi támogatás fejében ugyanakkor az állam az erre rászorult bankok esetében közvetlen részesedéshez jutna.
"Szerszámosláda" a tagországoknak
Az eurózóna országainak politikai vezetői közös akciótervben állapodtak meg a pénzügyi válság leküzdésére, melynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására - jelentette be vasárnap Nicolas Sarkozy. A francia elnök az Európai Unió soros elnökeként kezdeményezte a francia elnöki hivatalban a 15 ország vezetőinek találkozóját.
A politikai vezetők nem döntöttek olyan egységes, az eurózónát érintő bankmentő csomagról, mint a 700 milliárd dolláros Paulson-terv vagy a 250 milliárd fontnyi brit program, hanem az elfogadott nyilatkozatnak megfelelően minden kormány azonnali hatállyal maga dönt az országában szükséges intézkedésekről.
Franciaország, Németország, Olaszország "és más országok" hétfőn egyszerre jelentik be bankmentő csomagjaiknak részleteit - hangsúlyozta Sarkozy. Hozzátette: "az akcióterv a válság minden dimenzióját kezeli". Az intézkedéseket az eurócsoport országai 2009. december 31-ig érvényesítik.
Minden, amit a válságról tudni akar a Privátbankáron Hitelválság2008
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Elindult hétfőn minden idők legnagyobb, kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő programja, amelynek keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői egyelőre nem kapnak prémiumot. .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
