A fejlett országok többségében további intézkedéseket kell majd életbe léptetni az államháztartási deficitek csökkentésére, valamint a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának biztosítására - hangsúlyozta az igazgató. Duronelly Péter a közelgő választásokra utalva elöljáróban leszögezte, hogy a költészet napja - azaz április 11-e - előtt nem elemzi a magyar gazdaság aktuális helyzetét.
A világgazdaságra visszatérve elmondta: a korábbi gazdaságélénkítő eszközök, így például az állami pénzek gazdaságba pumpálása, a beruházások állami eszközökkel történő bővítése a továbbiakban már nem járható út, az államháztartási deficitek lefaragására összpontosítanak majd a fejlett államokban.
A következő években arra lehet számítani, hogy a fejlett államokban továbbra is magasak maradnak az államháztartási deficitek, a feltörekvő piacokon azonban folyamatosan csökkennek a hiányok. Ez a kettősség az államadósságra is jellemző lesz, mivel a feltörekvő piacokon a GDP-hez mért államadósság szintje folyamatosan mérséklődik majd, míg a fejlett államokban az államadósság a GDP-hez viszonyítva tartósan magas marad - húzta alá.
Duronelly Péter érdekesnek és elgondolkodtatónak mondta az Európai Bizottságnak (EB) az európai adósságpályákról összeállított elemzését, amely szerint 2030 körül a fejlett államok közül Írországnak lesz a legmagasabb, a GDP-hez mérten 250 százalékos államadósság-rátája, Görögország államadóssága 200 százalék körül alakul, Spanyolországé 180-190 százalék körül lesz, Portugáliáé is meghaladja a 150 százalékot, míg Olaszországé tartósan a GDP 120 százaléka körül marad.
Eközben a közép-kelet-európai országok közül Magyarország "éllovas" lesz, 2030 körül az ország adósságrátája a GDP-hez viszonyítva mindössze 30 százalék körül lenne, Lengyelország államadósságának mértéke 100-110 százalék lesz, Csehország és Szlovákia adósságrátája pedig a mostani alacsony szintről 100 százalék fölé emelkedik az elemzés szerint. Az igazgató hangsúlyozta viszont, hogy ezt az előrejelzést a mostani államháztartási politikák, illetve a demográfiai és a nyugdíjhelyzet alapján állította össze az EB.
Duronelly Péter kijelentette: "Nem hiszem, hogy Görögország középtávon csődesemény nélkül megússza a mostani krízist". Véleménye szerint azonban Görögország válsága nem hat majd jelentősen a közép-kelet-európai nemzeti valutákra, így a forintra sem.
A választások után: növekedés és sok munkahely?
Saját erőből állna talpra Görögország?
Ezermilliárdos hiány a kormányzati szektorban
Magyar euró: hajtóerő helyett motorfék?
MTI