Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról; csak annyit írt elő, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük munkavállalásukat, és egy ideig korlátozott mértékben vehetik igénybe a szociális juttatásokat.
A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer letelepülő érkezik Kelet-Európából. A brit belügyminisztérium összegzése szerint azonban csak az idei első negyedévben 49 ezer új munkavállaló adott be állásbejegyzési kérelmet az első bővítési körben felvett nyolc kelet-európai országból, jórészt ugyanannyi, mint a tavalyi azonos időszakban. A friss statisztika szerint a 2004. májusi bővítés óta - idén március végéig - összesen 630 ezren jelentkeztek a nyolc országból nagy-britanniai munkavállalásra.
A tárca azonban hangsúlyozza, hogy ez nem azonos a térségből tartós letelepülés céljából érkezők számával, mivel a kelet-európai EU-polgárok zöme csak "rövid időt" szándékozik tölteni a brit munkapiacon. Az elmúlt egy évben bejegyzésért folyamodók 55 százaléka azt írta a formanyomtatványra, hogy "három hónapnál kevesebbet" akar Nagy-Britanniában eltölteni; az 1-2 évi tartózkodást tervezők aránya mindössze 5 százalék volt.
Magyarország az unió élén: dolgozzon be! |
A tavaly egész évben jóváhagyott, csaknem 228 ezer munkavállalási bejegyzési kérvényből hétezret adtak be magyarok; ez 4 százaléknál is kisebb arány. A lengyel bejegyzések száma ugyanabban az évben meghaladta a 162 ezret.
( 1 ) | ( 2 ) | következő >> |