A világgazdaság történetében bekövetkezett nagy befektetési bukásokat és gazdasági válságokat vizsgálva számos esetben arra jutottak a közgazdászok és a kutatók, hogy legtöbbször egyszerű emberi motivációs és lelki okok befolyásolták a folyamatokat – olvasható ING Alapkezelő szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A közgazdaságtan tudományterületén belül a pénzügyi viselkedéstan (angolul behavioural finance) azt vizsgálja, hogy az emberi agy jobb és bal féltekéje milyen mértékben kap szerepet a pénzügyi és befektetési döntésekben. Hogy ez a kérdés az utóbbi időben fontos vizsgálati szempont lett, azt a közlemény szerint mutatja az is, hogy a témával foglalkozó Kahneman és Smith amerikai közgazdászok 2002-ben közgazdasági Nobel-díjat kaptak munkásságukért.
Robert Kruisland, az ING Investment Management befektetési stratégája szerint egy rosszul sikerült – hitelfelvétellel, autóvásárlással, vagy akár részvény-befektetéssel kapcsolatos – döntés hátterében olyan általános emberi érzések, hibák vannak, mint a megrögzöttség, az általánosítás, az önbecsapás, a hiszékenység, a „csordaszellem” vagy az önellentmondás okozta belső feszültség is.
A közlemény szerint ezen tényezőknek köszönhető például az, ha adott részvényből sokan vásárolnak, akkor automatikusan vásárolni kezdenek mások is. Befektetői körökben jól ismert és rossz példaként szokták emlegetni az elbizakodott és rendkívül optimista kisbefektető magatartását is, aki kizárólag a múltbeli jó hozamokra alapozva vesz részvényt, gondolván arra, hogy ezen biztosan ő is meggazdagodik – holott a kettőnek egymáshoz semmi köze.
A következő ábra szintén azt mutatja, hogy melyek az általánosságban elmondható kisbefektetői reakciók a részvényárfolyam mozgásakor. Az ábrából kitűnően látni, hogy sok kisbefektető tipikusan rossz befektető: akkor vesznek, amikor drága, illetve akkor adnak el, amikor olcsó valami.
Sokan sok helyen értekeztek a magyar lakosság alacsony pénzügyi ismeretszintjéről, illetve pénzügyi kultúrájáról, pedig érdemes lenne megvizsgálni a lelki tényezőket is, hogy azok milyen mértékben járulhattak hozzá az európai viszonylatokban is magas lakossági eladósodottság kialakulásához. Miért gondolták sokan azt, hogy „valahogy úgy is ki tudjuk fizetni”? Ez tipikusan az a gondolkodási minta, mint amikor azt gondolják az emberek, hogy velük úgy sem történhet meg az, ami a szomszéddal – áll a közleményben.
Az ING Befektetési Alapkezelő magyarországi ügyvezető igazgatója, Benczédi Balázs úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi viselkedéstan elméletei és gyakorlati példái nem jelentenek titkos receptet a gyors meggazdagodáshoz, de mindenképpen érdemes megfontolni, és lehetőség szerint a mindennapokban is felhasználni ezeket az információkat a pénzügyi döntések meghozatalakor.
Kísérleti kötvénycsere: szerdán minden kiderül
Devizázók, figyelem: gyengül az adóprés!
Kevesebbet fektetünk az életbe - ez biztos
Viszlát, adókedvezmény: indulhat a roham?
A kétszámjegyű betéti kamatoknak vége
Privátbankár