A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kifejtette: a márciusi jelentésben megfogalmazott alappálya továbbra is érvényes, jövő év végére a cél közelében alakulhat az infláció - nem írták felül ugyanis ezt a "világképet" az azóta beérkezett információk - fogalmazott Simor András.
A gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is meghatározza a magyar gazdaságot, ahogyan a magas export-bővülés is. Ezek eredőjeként jóval a cél fölött alakul jelenleg a hiány, de év végére már a cél közelében lehet - mondta a jegybankelnök. Hozzátette: a másodkörös hatások mérséklése a jelenlegi kamatszintnek is köszönhető. A márciusi jelentésben a másodkörös költségsokkok mint kockázati tényezők jelentek meg és ezek valamelyest be is gyűrűznek a gazdaságba.
A belső fogyasztás bővülése is lassú, és a Széll Kálmán Terv, valamint a konvergenciaprogram sem járul hozzá ennek gyorsulásához. Ezek eredőjeként maradtunk az alappályán - fogalmazott az MNB elnöke.
Kiemelte: júniusban egy újabb negyedéves előrejelzést adnak ki, ezért sem adtak most indikációt a kamat további irányára vonatkozóan.
A jövőre nézve elmondta, hosszú távon számottevő gazdasági növekedésre számítananak.
A GDP adatok nem lepték meg a tanácsot, amely szerint folytatódhat a kilábalás, azonban majd júniusban tudnak ennél többet mondani ennek megítéléséről.
Simor András elmondta: az elmúlt egy-másfél hónapban némileg javult a kockázati megítélésünk. Ennek egyik oka, hogy jelentős mennyiségű tőke áramlik a fejlődő országokba, azonban az euróövezet helyzete kapcsán előfordulhatnak a gazdaságra nézve negatív hatások.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a devizaárfolyamok befagyasztása ideig-óráig segíthet a hiteleseknek, azonban az új hitelek felvételét nagyban gátolja. "Félő, hogy hosszú távon több kárt okozhat egy ilyen lépés. A magyar lakosság vérével és verítékével tanulta meg, hogy mit jelent az árfolyamkockázat" - fogalmazott, hozzátéve: "ezért minden olyan megoldást el kell kerülni, amely abba az illúzióba ringathat valakit, hogy ezt a kockázatot el lehet kerülni."
Volt egy olyan időszak, amikor a kockázati megítélésünkre szinte napról-napra oda kellett figyelni, de ma már ez az idő mögöttünk van - így ennek szerepe átalakult és önmagában már nem kamatdöntést befolyásoló tényező (csak ha inflációs hatásai vannak, pl. a forint árfolyamának jelentős megváltozásakor) - jegyezte meg a jegybankelnök kérdésre válaszolva.
2011 II. félévétől, júliustől hétfő helyett kedden lesz kamatdöntő ülés a jövőben - hangzott el a sajtótájékozatón. Így a jegybanki stáb a hétvége eseményeit is be tudja építeni az előrejelzéseibe. Az is érv volt a változás mellett, hogy vannak olyan ünnepnapok, amelyek természetükből fakadóan hétfőn vannak.
A szerdai napokon kerül majd sor az MNB kötvénytendereire is, erről később bővebben tájékoztatnak majd mindenkit - derült ki a sajtótájékoztatón.
Privátbankár - Szilágyi Balázs