A pénzügyi számlák részletes adatai csak megerősítik azt, amit az előzetes adatközlésnél csak sejteni lehetett. A nyugdíjvagyon egy 90 milliárdos részletének átirányítása is kevés volt a hiányszám tartásához
A pénzügyi számlák részletes adatai csak megerősítik azt, amit az előzetes adatközlésnél csak sejteni lehetett. A nyugdíjvagyon egy 90 milliárdos részletének átirányítása is kevés volt a hiányszám tartásához - derül ki az MNB ma publikált részletes adataiból.
A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,8 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 4,6 százaléka, a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 1,7 százaléka volt az elmúlt egy évben. Összességében a nemzetgazdaság nettó finanszírozási képessége (a külföld finanszírozási igénye) a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 1,9 százalékát érte el 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben - tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált jelentéséből. A jegybank által használt módszertan nem egyezik a KSH által számolt, és az Eurostatnak megküldött hiányadattal, így a két adatnak szükségszerűen nem kell egyeznie, viszont azokat egymásból le lehet vezetni. Az MNB előzetesen publikált számlaszintű elszámolása már jelezte, hogy a 2010-es hiánycél vélhetően nem teljesült.
2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye – amely tartalmazza a központi bankkal szemben az újrabefektetett jövedelem elszámolását is1 – a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 4,8 százalékát tette ki (1294 milliárd forint). A központi bankkal szemben elszámolt újrabefektetett jövedelem nélkül az éves GDP 4,4 százaléka (1202 milliárd forint) a pénzügyi számlákból számított nettó finanszírozási igény. A negyedik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a negyedéves GDP 2,5 százalékát érte el (187 milliárd forint).
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 negyedik negyedévének végén a GDP 80,2 százalékát tette ki (21749 milliárd forint).
Az önkormányzatok elsősorban hitelből fedezték finanszírozási igényüket
Uniós elnökségünk hatodik napján a kormányfő bejelentette, hogy Magyarország teljesítette a 2010-es hiánycélt. Ma már hivatalos, a KSH is megerősítette, amit a múlt héten Varga Mihály már sejtetett: a hiány a különadók ellenére is elszállt. Hivatalosan a GDP 4,2%-a lett a vállalt 3,8% helyett. Jelentősen csökkentek a jövedelemadó-bevételek és a tb-hozzájárulások is, a kiadásokból sem sikerült lefaragni. Részletek >>>
2010 negyedik negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (208 milliárd forint) betétei és nyújtott hitelei csökkentésével fedezte, miközben jelentősen csökkentek értékpapír tartozásai és nőttek egyéb követelései és kötelezettségei. A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (93 milliárd forint) elsősorban betéteik csökkentésével és hitelfelvétellel fedezték, ugyanakkor számottevően csökkentek egyéb kötelezettségeik. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási képessége (114 milliárd forint) az egyéb követelések növekedését és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások csökkenését tükrözi.
90 milliárd a nyugdíjvagyonból
A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,6 százalékát érte el (1239 milliárd forint). A negyedik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 4,6 százaléka volt (343 milliárd forint). A magánynyugdíj-pénztári tagdíjak átirányítása a társadalombiztosítási alapokba 2010 negyedik negyedévében a pénzügyi számlákban körülbelül 90 milliárd forinttal csökkentette a háztartások finanszírozási képességét (és ugyanennyivel csökkentette az államháztartás finanszírozási igényét).
2010 negyedik negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a betétek és a hitelintézeti értékpapírok növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek az egyéb követelések. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző, ugyanakkor számottevően növekedtek az egyéb kötelezettségek.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 1,7 százaléka volt (460 milliárd forint). A negyedik negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 0,7 százalékát érte el (53 milliárd forint).
A negyedik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a betéteiket, a hiteleiket, tulajdonosi részesedéseiket és az egyéb követeléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a hitelek, a tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások növekedése volt a meghatározó.
A külföld nettó finanszírozási igénye (a nemzetgazdaság finanszírozási képessége) 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 1,9 százalékát tette ki (507 milliárd forint). A negyedik negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 0,3 százaléka volt (20 milliárd forint).
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban hiteleiket, tulajdonosi részesedésüket és egyéb követeléseiket növelték, valamint betéteiket és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdonosi részesedések növekedtek, ugyanakkor a hitelek számottevően csökkentek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A pénzügyi számlák részletes adatai csak megerősítik azt, amit az előzetes adatközlésnél csak sejteni lehetett. A nyugdíjvagyon egy 90 milliárdos részletének átirányítása is kevés volt a hiányszám tartásához .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
