Az árverezési, illetve kilakoltatási moratóriumok július 1-jei megszüntetése könnyen okozhat ársokkot az ingatlanpiacon. Az MNB szerint van ellenszer, de az sem 100%-os
Az árverezési, illetve kilakoltatási moratóriumok július 1-jei megszüntetése könnyen okozhat ársokkot az ingatlanpiacon. Az MNB szerint van ellenszer, de az sem 100%-os
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői háttéranyagukban azt vizsgálják, hogy a moratórium feloldását követően milyen hatással lehetnek a nem teljesítő jelzáloghitelek mögötti ingatlanfedezetek a lakáspiacra.
A problémás hitelek által terhelt ingatlanok száma 2010 végére meghaladta a 90 ezer darabot. Ez több mint 125%-a a teljes, 2010-es lakáspiaci adásvételi forgalomnak. Ez az arány abszolút értelemben és nemzetközi összehasonlításban is igen magas, így feltételezhető, hogy a problémás ingatlanok piacra kerülése jelentős kínálati sokkot okozna. Bár a mulasztó jelzáloghitel-adósok megoszlása országszerte lakosságarányosan nagyjából egyenletes, a kevésbé mély helyi ingatlanpiaccal rendelkező régiók (egyes megyék illetve a kisebb települések) esetében a problémás ingatlanok száma a tavalyi adásvételi forgalomnak a kétszeresét is meghaladta.
Az eredetileg 2011. április 15-én lejáró árverezési, illetve kilakoltatási moratóriumok július 1-ig meghosszabbításra kerültek. Kivételt jelent ez alól a nem lakáscélú jelzáloghitelek esetében történő kilakoltatás (de az árverezési moratórium ezekre a hitelekre is fennmaradt) - emlékeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán megjelent szakértői anyag.
A jelenlegi állapot szerint július 1. után azonban megjelenhet a lakáspiac kínálati oldalán az a több tízezer ingatlan, amelyek a válság óta halmozódó nem teljesítő jelzáloghitelek mögött állnak fedezetül, és amelyek értékesítését eddig a moratóriumok akadályozták. A kínálati sokk jelentős áresést okozhat a lakáspiacon, ami negatívan hathat mind a bankrendszer működésére, mind pedig a gazdasági konjunktúrára.
A problémás jelzáloghiteleknek a lakáspiacra és a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásai
Az MNB szerint a bankok is érdekeltek abban, hogy fokozatos portfoliótisztítást hajtsanak végre, ezzel csökkentve a lakáspiacra nehezedő nyomást. Egyes nemzetközi példák szerint a piac maga is képes levezényelni egy jelentősebb jelzáloghitelportfolió-romlást követő tisztítási folyamatot.
Ugyanakkor nem zárható ki annak kockázata, hogy egyes bankok a nem tejesítő hitelportfoliótól való gyors megszabadulás érdekében dömpingszerű tisztítást hajtanak végre, amivel másokat is az értékesítés felgyorsítására kényszerítenek, így pedig végső soron jelentős ingatlanpiaci ársokkot okoznak. Ezt a kis valószínűségű, de jelentős hatású kimenetelt kontrollálva indokolható lehet egy államilag szabályozott portfoliótisztítási folyamat kezdeményezése.
A jegybank ajánlása szerint ez fedezetérvényesítési (árverezési) kvótarendszerrel valósítható meg leginkább, méghozzá az alábbi alapelvek mentén:
a kvótákat érdemes ingatlan-darabszám és nem a hitelállomány alapján meghatározni, mivel így jobban kontrollálhatók a piaci folyamatok és a banki portfoliótisztítás sebessége is kevésbé korlátozott;
a negyedéves árverezési kvóta nagysága 5-10% között lehet: ez belátható időtávon belülre (2,5-5 év) helyezi a portfoliótisztítás végét, és közben még elfogadható mértékben – a piaci forgalom legfeljebb 25-50%-áig - terheli a lakáspiacot;
a kvóták hatálya alól érdemes kivenni az értékesebb ingatlanokat;
a kvótákat olyan módon kell meghatározni, hogy a fedezetérvényesítés lehetősége a hitelkövetelés átruházásakor is megmaradjon (voucher-rendszer);
megfontolandó a kvóták regionális szintű meghatározása, mivel a lakáspiac felszívó képessége nem minden térségben ugyanolyan;
ezen belül az is megfontolandó, hogy a budapesti piac ne kerüljön be a kvótarendszer hatálya alá, hiszen a fővárosban talán elég mély a piac ahhoz, hogy felszívja a banki kínálatot;
ingatlanpiaci helyzet függvényében a kvóta nagysága negyedévente felülvizsgálandó és módosítható.
A kvóta meghatározása nem feltétlenül garantálja, hogy a banki fedezetértékesítések ne generáljanak viszonylag jelentős árhatást. A kvóta ugyanis csak a piaci kínálat mennyiségét korlátozza, arra viszont nincsen befolyással, hogy a kvóta szerint kínálatba bocsátott lakásokat milyen áron kínálják.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az árverezési, illetve kilakoltatási moratóriumok július 1-jei megszüntetése könnyen okozhat ársokkot az ingatlanpiacon. Az MNB szerint van ellenszer, de az sem 100%-os .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
