Munkamániás? A felismerés sokat segít!

Felmérések igazolják, hogy azok, akik sokat túlóráznak - és ezzel együtt sok stressz éri őket - előbb esnek depresszióba, kapnak infarktust, szenvednek álmatlanságban, vagy éppen a vérnyomásuk van folyton az egekben, esetleg emésztési zavarokkal küzdenek - írja a www.job-center.hu. Hosszú távon ez lecsökkenti a dolgozó munkapotenciálját, kimerül, tudata is beszűkül, hiszen nem érik más impulzusok, csak az irodaiak.

A helyes időbeosztás, rövidebb szünetek és időbeli hazaérkezés ugyanakkor sokkal produktívabb munkanapokat szülnek. Egyesek nehezen rangsorolják feladataikat, így elaprózzák magukat, míg egyes vezetők külön örülnek a lelkiismeretes túlórázóknak. Pedig eredmények azt igazolják, hogy a rugalmasabb munkaidő és a rekreációra fordított órák hosszú távon eredményesebbé teszik a kollégákat.

A munkamánia elkerülése nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató számára is fontos, hiszen a kimerültség, az alvászavar, az elmagányosodás mellett olyan betegségek is megjelenthetnek, amelyek jelentősen csökkenthetik a teljesítményt - hívja fel a figyelmet a www.job-center.hu.

De mi is a gond a munkamániással, ha egyszer annyi időt tölt szorgalommal az irodában? Az igazi különbséget az határozza meg a sokat dolgozó emberek között, hogy az illető csúcsteljesítőnek, vagy gyengén teljesítőnek számít-e.

A csúcsteljesítők jól teljesítenek, szeretik munkájukat, de nem megszállottak. Van családi életük, barátaik. Tudják, hogyan kell kihasználni a rendelkezésre álló időt, mikor szükséges szüntet tartani, és hogyan élvezzék az életet. El tudják viselni azt, ha a dolgok egy kicsit kicsúsznak a kezük közül és nem megszállottjai a tökéletességnek. Mentálisan egészségesek, keményen dolgoznak, mivel ez elégedettséggel tölti el őket.

Ezzel szemben a gyengén teljesítők sokat foglalkoznak a részletekkel, és maguk függnek a munkától, nem pedig a munka tőlük. Gyakorlatilag mindent ellentétesen végeznek, mint a csúcsteljesítők: feláldozzák ismerősi, baráti kapcsolataikat, sőt családi hátterüket is munkájuk érdekében, és rosszul tűrik a bizonytalanságot, ingerlékennyé válnak, ha a dolgok nem az előre kiszámított módon történnek.

A két csoport között a legfontosabb különbség a motiváció forrása: a csúcsteljesítőknél a munkájuk iránt érzett elkötelezettség, míg az ún. munka-alkoholistáknál a hibázástól való félelem a motivátora a rengeteg robotnak.

A munkamániásnak magának kell beismernie, hogy mi a problémája. Amíg ez nem történik meg, folyton orvoshoz fog járni, ilyen-olyan panaszokkal, és a tüneteket a doktor sorra kezeli majd. Szerencsés esetben az orvos azonban rádöbben, a fizikai tünetek mögött lelki panaszok állnak - állapítja meg a www.job-center.hu.

Az amerikai Workaholics Anonymous szervezet szerint igen egyszerű eszközökkel fel lehet lépni a függőség ellen:

1. Csak szépen sorban! Az elvégzendő feladatok között sorrendet kell felállítani. Kihagyni azt, ami nem ránk tartozik, és akár szembenézni azzal, hogy éppen nincs semmi teendőnk.
2. A helyettesítés elve, vagyis új tevékenységet csak úgy végezhetünk, ha régieket már elhagyunk.
3. Koncentráljunk! Egyszerre csak egy dolgot szabad végezni, viszont azt sok energiát megmozgatva.
4. Ütemezés. Határozzuk meg előre a munka tempóját. Mielőtt egy új feladatba kezdünk, ellenőrizzük le, hogy elegendő energiánk van-e az elvégzésére.
5. Elfogadás. A munka minden, vagyis bármilyen kimenetelű eredményét el kell fogadni. A türelmetlenség, a rohanás és a tökéletes munka hajszolása hátráltatja a felgyógyulást.
6. Pihenni emberi dolog. Kötelező időt szakítani a feltöltődésre: mozira, színházra, családra és természetesen az alvásra! Segíthet a sport, a jóga, a természetjárás egyaránt.

Véget vetnek a brit bevándorlásnak
Ingyen munka kényszere alatt a tűzoltók
A válság a minimálbért is megtapossa
Az ingatlanosoknak nőtt legjobban a fizetésük
A pályakezdőknek semmi sem elég
Bankba vágyik a magyar - csak költözni ne kelljen

Privátbankár