.jpg)
Felszólalásában Tabajdi Csaba egyetértett az Európai Bizottsággal abban, hogy a mélyreható és radikális reform szükséges és elkerülhetetlen. A nemzeti borítékok koncepcióját is támogatta, úgy ítélve meg, hogy az nagyobb rugalmasságot ad a tagállamoknak, hogy sajátosságaik és szükségleteik alapján használják fel a pénzeket különböző intézkedésekre.
"A nemzeti borítékok történelmi bázison történő elosztása azonban súlyosan igazságtalan és elfogadhatatlan, a pénzek aránytalanul nagy részét kapják a déli bortermelő nagyhatalmak. Ez tipikus esete a burkolt diszkriminációnak, amikor a feltételeket úgy alakítják ki, hogy az elsősorban az új tagállamok számára hátrányos" - hangsúlyozta ugyanakkor Tabajdi a közlemény szerint.
Szerinte közvetetten diszkriminálja az új tagállamok borosgazdáit a kivágási támogatás is, mert az hiába önkéntes, a szegényebb gazdák számára a túlságosan vonzó lehetőség az ültetvények tömeges kivágásához is vezethet. Így pontosan azokon a területeken és országokban vághatják ki a szőlőt nagy arányban, amelyek nem felelősek a feleslegek termeléséért. A cukor hozzáadásának tiltása szintén negatív - mások mellett - Magyarország számára, mert hátrányba kerül a napsütésben gazdagabb déli tagállamokkal szemben.
Ha maradnak a jelenlegi számok, 2009-ben a magyar borágazat 3 millió euróval, közel 750 millió forinttal kevesebbet kap majd, mint 2004-ben, a csatlakozás évében. Ez nonszensz - értékelte Tabajdi a közleményben.
Botos Ernő Péter, a Kecskeméti Borászati Kutatóintézet szakértője, aki a meghallgatáson a magyar és az új tagállami borágazat nevében szólalt fel, hangsúlyozta, hogy a célkitűzések alapvetően helyesek, ugyanakkor az EB borreform-tervezete pontosan az ellenkező eredménnyel fog járni: a borszektor modernizációja helyett csökkentéshez, és a feleslegek újratermelődéséhez a déli államokban. Helyes a keretszabályozás szándéka, a nemzeti borítékok rendszere, ugyanakkor a jelenlegi elosztási alapelvek nem igazságosak.
A magyar szakember elmondta, hogy Közép- és Kelet-Európa országai eltérő ökológiai adottságokkal rendelkeznek a korábban csatlakozó vagy az alapító EU bortermelő állomokéhoz viszonyítva. Míg ott az atlanti és a mediterrán jelleg volt a domináns, itt a kontinentális befolyás is megjelenik, eltérő talaj és klimatikus hatások mellett.
Ezért a térség érdekelt abban, hogy az EU, keretszabályozása mellett, technológiai szabályozását az eltérő ökológiai viszonyokhoz igazítsa nemzeti szinten. Ezen a területen ezek az országok a támogatási rendszer egységes alapelvű, például területi alapon történő, elosztását tarthatják igazságosnak.
Erre az évjáratra nem leszünk büszkék
Magyarellenes az Unió borreformja?
MTI