A volt pénzügyminiszter szerint a válság második szakasza a reálgazdaságban hat, a harmadik szakasza a szociális problémák éleződésében jelentkezik, míg a negyedik szakasz az ideológia válságában csapódik le, magával hozva a szélsőségeket és a populizmust.
Magyarország a válság mélypontjára 2009 végén 2010-ben érkezhet el, a kilábalás 2011-ben indulhat el, s 2012-re térhet vissza a 2007. évi gazdasági teljesítményhez - vázolta fel a várható forgatókönyvet Békesi László. Balázs Péter, a CEU professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelek szerint az Európai Unió vezető nagyhatalmai a pénzügyi válság megoldásának kereteit a G20-as csoporton belül kívánják kialakítani az EU intézményeinek keretei helyett.
Magyarországnak ki kell jutnia az elmúlt évek zsákutcás fejlődéséből, ami az alacsony növekedésből és a túlzott állami újraelosztásból fakad - magyarázta Palócz Éva. A kutató szerint a Reformszövetség illetve a körvonalazódó Bajnai-csomag által felvázolt kiigazítási intézkedéseket már 2006-ban meg kellett volna hozni. A választói voksok elnyerése érdekében nyújtott szociális juttatások, így például a 13. havi nyugdíj, nemcsak az államháztartási egyensúly további romlását, de tudati rombolást is okozott - hangsúlyozta a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Ehhez kapcsolódott az előadók többször hangoztatott megjegyzése, miszerint Magyarországon inkább a tücsök, semmint a hangya-mentalitásnak van becsülete, noha Balázs Péter szerint "a világ a hangyákat szereti".
A csütörtöki rendezvény előadói, akárcsak további csaknem 80 szerző, publikálták véleményüket a válságról, a rendezvény apropóját adó kötetben, amelyet Hankiss Elemér és Heltai Péter szerkesztett és a "Münchhausen báró kerestetik" címet viseli.
Nagyon is félünk a válságtól
Bajnaival csak mélyebbre zuhanunk?
Rossz üzenet az adókedvezmény megvonása?
Csak a gyenge forint segített versenyben maradni
Még a legdurvább forgatókönyv is optimista
Mit vár a magyar: jobb, ha meg sem szólalunk
Röpködnek a mínuszok a magyar gazdaságban
MTI