
Geri Brewster, a new yorki Northern Westchester kórház táplálkozási szakembere úgy véli: ha az emberek tudnák, hogy veszélybe sodorják a környezetet, kétszer meggondolnák, hogy rendelnek-e hamburgert.
Más módszerek is léteznek az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának visszafogására: lehetne például jobb minőségű gabonafélékkel is etetni az állatokat. E módszerek azonban csak korlátozott mértékben képesek a kibocsátás csökkentésére. A világszerte meglévő gázkibocsátás mintegy negyedéért felelősek azok az állatok, amelyek később a tányérunkra kerülnek.
A tanulmány egyik szerzője, a Cambridge Universiry szakembere, Dr. John Powles szerint az egyetlen számba vehető lehetőség a hús iránti kereslet csökkentése. Az elfogyasztott hús mennyisége jelentősen eltér a világ különböző tájain: míg a fejlett országokban napi
Ahogy a hús iránti kereslet világszerte nő, a szakértők aggódnak, hogy a növekvő állatállomány miatt a légkört melegítő gázok – mint például a metán vagy a nitrogén-oxid – mennyisége is megugrik. Kínában például az emberek a 10 évvel ezelőtti húsmennyiség dupláját fogyasztják el napjainkban. Powles szerint ha a globális átlagot napi 90 grammra sikerülne leszorítani fejenként, akkor a termelődő gázok mennyisége eléggé lecsökkenne ahhoz, hogy ne okozzanak további hőmérsékletemelkedést.
A húsfogyasztás mérséklése általában véve is javítaná az emberek egészségi állapotát. Powles és kutatótársai úgy vélik, hogy ha a fogyasztás csökkenne, kevesebb lenne a szívproblémák és a rákos megbetegedések száma is. Brewster szerint az emberiség túl sok fehérjét fogyaszt: „ha kevesebb húst ennénk, megállítható lenne az elhízás-járvány.” A szakértők szerint évtizedekbe telhet az embereket kevesebb hús fogyasztására szoktatni.
X-men: engedélyezték a mutáns embriókatJön a lenyelhető rágó
Gigantikus pókháló: milliók csapdában
Sokkoló adatok: elviszi férjeinket a stressz
Utazás a testen kívül: itt a teleportálás?!
Hogyan keletkezik a buborék? Forrás: AP