A hvg.hu-n is olvasható, az előrejelzés igényével készült 1200 fős országos Medián-felmérés szerint ez tűnik a legvalószínűbb eredménynek. A felmérést 2010. március 26-a és 30-a között készítette a Medián, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.
Az eredmények szerint nagyjából két héttel a választás első fordulója előtt a választók 56 százaléka mondta azt, hogy április 11-én biztosan elmegy szavazni. Ez valamivel magasabb a március elején mért 53 százaléknál, viszont alacsonyabb a 2006-os választás előtt mért 59 százaléknál. A felmérés szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az idei részvételi arány elmarad a négy évvel korábbi 67,8 százaléktól és a 2002-es 70,5 százalékról.
A választási kampány hajrája nem is a részvételi szándékok változásában mutatkozott meg leginkább, hanem abban, hogy jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, melyik pártra szavaznának. Ám a "bizonytalanok" száma így is jóval nagyobb a négy évvel ezelőttinél: akkor 19 volt, most 24 százalék az arányuk.
Az összes választókorú csaknem fele, 47 százaléka voksolna a Fidesz–KDNP közös listára, így a jobboldali ellenzék népszerűsége a tavalyi EP-választás idején mért szintre emelkedett. Akkor ez – meglehetősen alacsony, 36 százalékos részvétel mellett – 56 százalékos listás szavazatarányhoz volt elég.
Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje szerint a választópolgárok okosabbak, mint a közvélemény-kutatók, és be fogják juttatni az MDF-et a parlamentbe az áprilisi választáson. Bokros Lajos csütörtökön 11 órára vitára várta az országos listát állított pártok miniszterelnök-jelöltjeit és az LMP listavezetőjét, a budapesti helyszínen azonban a meghívottak közül senki nem jelent meg. |
De még ha a Fidesszel rokonszenvezők egy része otthon maradna is, az sem igazán veszélyeztetné, hogy a párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát.
A Medián szerint minden bizonytalanság ellenére úgy tűnik, a Fidesz már egy 50 százalék körüli listás eredménnyel megszerezheti az alkotmányos keretek átrajzolásához is elegendő 258 mandátumot. Márpedig a Fidesz–KDNP ennél sokkal jobban áll: a Medián becslése szerint 58 százalékos országos támogatottsággal besöpörné az összes egyéni mandátumot (137-et már az első fordulóban), és 99 mandátumot kapna listáról (ebből 96-ot a területi listákról, hármat az országos kompenzációs listáról). A Fidesz kétharmada akkor válna kérdésessé, ha az MSZP és a Jobbik együtt legalább 40 százalékot érne el, és legalább még egy párt bejutna az Országgyűlésbe.
A hét kérdése: Ön hogyan követi a választások eredményét? Szavazzon! |
A választani tudók körében az LMP 5 százalékon áll, mégpedig úgy, hogy az elmúlt három hétben csaknem megháromszorozta támogatóinak a számát. További növekedési potenciált jelenthet a sokak által feltehetően csak a kampányhajrában ismertté vált tömörülés számára, hogy ez a Fidesz után a legkevésbé elutasított párt, így a "bizonytalanok" egy része akár kizárásos alapon is rá szavazhat.
Az LMP lehet a negyedik befutó
A Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP jut be a parlamentbe a Tárki Társadalomkutatási Intézet becslése alapján. Az intézet mérése szerint a Fidesz mintegy hárommillió, az MSZP legfeljebb egymillió, a Jobbik pedig legalább félmillió szavazatra számíthat április 11-én. Becslésük alapján az LMP bejut az Országgyűlésbe, míg az MDF nem.
A Tárki MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az olvasható, hogy az intézet felmérése szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a felnőtt lakosság körében 42 százalék, öt százalékkal több, mint februárban. Az MSZP tábora változatlanul 13 százalék, a Jobbik 8, az LMP pedig 5 százalékon áll. A pártválasztók körében is nőtt a Fidesz előnye, amely jelenleg 43 százalékpontnyi az MSZP előtt (februárban 34 százalék volt a különbség). A Jobbik a pártválasztók körében 12, az LMP pedig 7 százalékra számíthat.
Hasonló összetételű Országgyűlést vetített előre a Nézőpont Intézet szerdai becslése, amely szerint a Fidesz-KDNP jelenlegi támogatottsága 63, az MSZP-é 15 százalék, a Jobbik 11, az LMP pedig 7 százalékon áll. Eszerint a 386-ból 284 mandátum jutna a Fidesz-KDNP-nek, 50 az MSZP-nek, 37 a Jobbiknak, 15 az LMP-nek. A Republikon Intézet szintén szerdai becslése alapján a Fidesz-KDNP 267, az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP 10 képviselői helyre számíthat. |
Az intézet becslése szerint a 8 millió választásra jogosult ember közül várhatóan 4,7-5,1 millióan vesznek részt az áprilisi választás első, most vasárnapi fordulóján. Ha így lesz, a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 56-60, az MSZP 18-20 százalékára számíthat, azaz az előbbire körülbelül 2,8-3 millióan, az utóbbira pedig hozzávetőleg 900 ezer-1 millióan voksolnak majd - véli a Tárki, hozzátéve, hogy a Jobbik 500-600 ezer szavazója 10-12 százalék eléréséhez lehet elég, míg az LMP mintegy 300-400 ezer szavazatára (a voksok 6-8 százalékára) számíthat. A Tárki előrejelzése szerint az MDF-nek 100-150 ezer szavazója lesz, ami nem elég a parlamentbe kerüléshez.
A Tárki kutatása 1000 ember megkérdezésével március végén készült, és a 18 évesnél idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálja.
Titkos adatbázisa van a Fidesznek?
Szavazás: ma felbontják az urnákat és válogatnak
Bajnai: válságálló a magyar társadalom
Újult erővel? Az MSZP növelte támogatottságát
Kövér: nem lesznek megszorítások
MTI