A pénzügyi válság utóhatásaként várhatóan lassul a kelet- és közép-európai gazdaságok felzárkózása Nyugat-Európához
A pénzügyi válság utóhatásaként várhatóan lassul a kelet- és közép-európai gazdaságok felzárkózása Nyugat-Európához - áll a Financial Times szerdai átfogó elemzésében.
A londoni gazdasági napilap szerint a térségben nem történt teljes "leolvadás", bár a balti köztársaságok és Ukrajna "békeidőben ritkán tapasztalható" mértékű visszaesést szenvedtek el. Kevés bank omlott össze, nem voltak rendszerszintű bankválságok, és nem sok kormány bukott meg. A szórványos utcai tiltakozások kevésbé voltak erőszakosak, mint a megszorító intézkedések elleni görögországi megmozdulások.
A populista és szélsőséges pártok nem törtek előre jelentősebben, bár Magyarországon a szélsőjobboldali Jobbik növelte támogatottságát - írta szerdai helyzetértékelésében a Financial Times.
A lap szerint a térséget részben a gyors és összehangolt globális fellépés rángatta vissza a szakadék széléről. A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok csoportjának (G20) tavalyi londoni csúcsértekezletén megfelelő forrásokkal látták el a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) ahhoz, hogy a szervezet összesen 52 milliárd euró támogatásban részesíthesse Magyarországot, Romániát, Lettországot és Ukrajnát.
Közép-Európa emellett a nyugati gazdaságélénkítő intézkedésekből is hasznot húzott. A használt autók lecserélését ösztönző németországi program hatására például nem a hazai gyártású luxus limuzinok, hanem a Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában készülő "olcsó kombik" értékesítése ugrott meg - írta a Financial Times.
A lap szerint a jövőre nézve két fő következtetés vonható le. Az egyik az, hogy a térség felzárkózása a nyugat-európai jóléti színvonalhoz hosszabb, bonyolultabb folyamat lesz annál, mint amilyennek a válság előtt látszott. A szűkösebb és drágább hitelkínálat, valamint a lanyha nyugat-európai gazdasági növekedés és a felduzzadt államháztartási hiányok csökkentésének szükségessége lassabb gazdasági bővülést jelent.
Thomas Wieser, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke azt mondta a Financial Timesnak, hogy véleménye szerint a kelet-európai EU-tagállamok a jövőben a válság előtti ütemnél hozzávetőleg 2 százalékponttal alacsonyabb éves gazdasági növekedésekkel lesznek kénytelenek beérni. Wieser hozzátette ugyanakkor, hogy a korábbi, 5 százalékos éves növekedési ütemek "fenntarthatatlanok voltak..., ha (a kelet-európai EU-gazdaságok) fenntartható módon évi 3 százalékkal növekednek, az is jó".
A Financial Times elemzése szerint a második levonható következtetés az, hogy egyes közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkózása a nyugathoz sokkal gyorsabb lesz, mint más térségbeli országoké. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában "gőzerővel" zajlik a kilábalás; ezeket az országokat már a válság előtt végrehajtott beruházások alacsony költségű feldolgozóipari központokká tették.
A balti köztársaságokban már érződik a fájdalmas bér- és költségcsökkentések jutalma, Magyarország és Románia ugyanakkor az IMF által előírt deficitcélok teljesítéséhez szükséges takarékossági intézkedésekkel küszködik, miközben a növekedést is megpróbálja újraindítani.
A Financial Times felidézi, hogy a valutaalap és az EU a nyáron felfüggesztette a 20 milliárd eurós magyarországi finanszírozási program felülvizsgálatát, miután nézeteltérések támadtak a hiánycsökkentés módjának és ütemének kérdésében.
Magyarországon az idén várhatóan csak gyenge növekedés lesz, a román gazdaság teljesítménye pedig ismét csökkenni fog - áll a Financial Times szerdai elemzésében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A pénzügyi válság utóhatásaként várhatóan lassul a kelet- és közép-európai gazdaságok felzárkózása Nyugat-Európához .jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
