Nehéz márciust jósolnak a forintnak

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a konvergencia-program idei vállalásai szinte biztosan teljesülnek. A feltehetőleg márciusban tetőző politikai feszültség csillapodása után április-májusban mindinkább a 250-hez közelítő forint/euró árfolyamot valószínűsítenek.

 

Fogyasztói árindex

2004.	6,8%
2005.	3,6%
2006.	3,9%
2007. (előrejelzés)	6,5%

Az inflációban a tavalyi "U" alakú lefutás után idán fordított "U" pálya várható, tavaszi 8,5%-os csúccsal, szeptembertől zuhanó, decemberre 4,5% körüli havi ütemmel. Az inflációt – az emelkedő költségek illetve a várakozások árakba épülését – fékezi a csökkenő reálkereset, az éles import- és kiskereskedelmi verseny, az erős forint, az áremelkedés nagy részének egyszeri, hatósági jellege. A Magyar Nemzeti Bank egy hete közzétett inflációs jelentésében éves átlagban 7,4 százalékos inflációt vár, szemben a negyedévvel korábban jósolt 6,9 százalékkal.

Az euró árfolyama egy-egy január illetve február végi gyengülést leszámítva az év eleje óta 253 forint körül ingadozik. A legutóbbi gyengülés a világ tőzsdéin bekövetkezett áresés következménye. A legújabb prognózis 252 forintos éves átlagos euróárfolyammal számol.

A kedvező havi költségvetési adatok publikálása, a reformok világosabbá válása és a feltehetőleg márciusban tetőző politikai feszültség csillapodása hatására április-májusban mindinkább a 250-hez közelítő forint/euró árfolyam valószínű. A monetáris politikában a Monetáris Tanács két évvel ezelőtti kibővítése óta eltelt időszakban követett "józan galamb" irányvonalhoz képest nem várható érdemi változás.

Az alapkamat az I. félévben valószínűleg marad a jelenlegi 8%-os szinten. A II. félévben - az infláció lassulásával és a forint erősödésével illetve tartósan erős voltával párhuzamosan - 6-6,5%-ra mérséklődik az alapkamat.

Az átlagosnál jóval gyorsabb 2006. decemberi béremelkedés feltehetőleg a szigorodó 2007. évi szabályozás miatt előrehozott kifizetések következménye. A versenyszektorban a 2006. évi 8,5%-nál kisebb, az OÉT által javasolt 5,5-8% sáv felső határa közelében levő bruttó keresetemelkedés várható. A nettó keresetek 5% körül emelkednek, a reálkeresetek 1,5-2%-kal csökkennek. A költségvetési szektorban a (még nem teljesen világos tartalmú) bérmegállapodás alapján a II. félévben kb. 4%-os béremelésre kerül sor a 2008. januárjában kifizetendő 13. havi bér felének terhére. Itt a reálkeresetek éves átlagban 5-6%-kal csökkennek. (Ha 2008 januárjában nem kerül sor kompenzációra, a megállapodás nem érinti a 2007-re tervezett kiadásokat, így a konvergencia-program teljesítését.)

A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában a 2004. évi 8,4%-ról 2007-re 5,8%-ra csökken. Ez a külkereskedelmi hiány csökkenésének következménye. A kivitel (euróban) 2004 óta 2-3 százalékponttal gyorsabban nő a behozatalnál, noha a világpiaci energiaárak emelkedése miatt Magyarország cserearányai 2005 után 2006-ban is 2%-kal romlottak (idén várhatóan stagnálnak). A nettó EU-támogatásokkal együtt számolt "folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege", az ún. külső finanszírozási igény természetesen még kedvezőbben alakul, 2004-ben a GDP 8,1%-át, 2007-ben pedig már csak 4%-át teszi ki. Ennek idén már túlnyomó részét a nettó működőtőke-beáramlás finanszírozza. (A GDP több mint 4%-át kitevő tőkeimport mellett 1%-a körüli tőkeexport várható.) A külső adósság tehát csak kissé emelkedik.

Katasztrofális hét után: mi lesz a tőzsdéken?