Nem áprilisi tréfa! Zsebünket érintő változtatások

Több, a zsebeket érintő változtatás lép életbe mától. A jogszabályok érintik az egészségügyi ellátást, a gyógyszerárakat, vagy a beutalás rendjét csakúgy, mint a munka világát. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük, mire kell ügyelnie ezután

Örülhetnek azok, akik átalányban fizetnek a gázszolgáltatásért. Április elsejétől ugyanis ha a szolgáltató a tényleges fogyasztásnál nagyobb összeget számláz ki az átalánydíjas rendszerben, az éves elszámoláskor a fogyasztó szabad döntésén múlik, hogy visszakéri-e a többletet készpénzben, vagy az átalánydíj csökkentését kéri. Ha a készpénzes visszatérítést választják a fogyasztók, akkor a szolgáltatónak a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül fizetni kell.

Több, a munka világát érintő törvény is változik április elsejétől: módosul a szabadságkiadások rendje, a fizetések bankszámlára utalása, a munkaerőkölcsönzés díjazása és a bérgarancia-alapról, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is.

Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a cég működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt tarthatja csak vissza a pihenőnapokat a munkaadó. A bennrekedt szabadságot a következő év március 31-ig ki kell adnia a munkáltatónak; ha ezt kollektív szerződés szabályozza, akkor június végéig van erre lehetősége. Az idei évre még speciális jogszabály vonatkozik: a tavalyról megmaradt szabadnapokat szeptember végéig vehetik ki a dolgozók.

Áprilistól törvény írja elő, hogy a fizetések bankszámlára történő utalása nem okozhat többletköltséget a dolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy a költségek finanszírozását a munkaadóknak kell rendezniük.

A munkaerő-kölcsönzés intézményét érintő változások elsősorban azt célozzák, hogy a kölcsönmunkásokat ugyanolyan díjazás illesse meg, mint azokat, akik főállásban alkalmazottak. A természetbeni juttatásokat a továbbiakban a kölcsönbe vevő biztosítja az ideiglenes munkaerőnek. Alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozni.

Változik a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. Áprilistól a fővállalkozók – különös tekintettel az építőiparra – munkaügyi felelősséggel tartoznak az alvállalkozók által foglalkoztatottakért. Vagyis, ha a munkaügyi ellenőrök nem tudják megállapítani, hogy ki a valós foglalkoztatója egy-egy dolgozónak, akkor a fővállalkozó is szankcionálható.

Oldalak:

( 1 )

( 2 )

( 3 )

következő >>