Nem elég felelősek a hazai kkv-k?

A BellResearch friss kutatása során a mikro- és kis- és középvállakozások köréből kerültek ki a vizsgált cégek (0 és 1 milliárd forintos árbevétel között) - 1000 pénzügyi döntéshozót kérdeztek meg.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma 305 ezer ilyen vállalkozás van Magyarországon, amelyek közül minden második Budapesten működik. A jelentések szerint többségük 1-4 fővel dolgozik, 50 százalékuk szolgáltatással foglalkozik.

A felmérés szerint többségük nyereségesnek, negyedük nullszaldósnak, 7 százalékuk veszteségesnek érzi vállalkozását. Általában nem bíznak abban, hogy lényegesen javul a helyzetük egy év alatt, de enyhén mégis optimistábban nyilatkoztak mint a korábbi évek kutatásaikor.

A vállalatok jó része esetén gyakori a „megoldjuk okosban” hozzáállás az ügyek elintézése során - igen árérzékeny szektorról van ugyanis szó. Az ilyen cégek a biztosítási piac számára általában nehezen kiismerhetőek, nem egyszerű megfogniuk ezt a célcsoportot.

Nem divat a biztosítás?

A kkv-szektor ezen szereplői meglehetősen alulbiztosítottnak számítanak, csupán 58 százalékuk rendelkezik legalább egy céges biztosítással. Érdekesség, hogy amíg a 0 és 20 millió forint közötti bevételű szegmensben minden második cég, addig a 700 millió és 1 milliárd közötti vállalatok 90 százaléka rendelkezik biztosítással – ismertette az eredményeket Rózsa Eszter.

A vezető kutató szerint megállapítható, hogy az árbevétel, a gazdasági helyzet, a regionális elhelyezkedés, a tulajdonosi kör és a cég életkora jellemzően meghatározza a biztosítási kultúrájukat. Általában a nagyon „fiatal” és a legnagyobb hagyományokkal bíró cégeknél egyszerre figyelhető meg a biztosítás elterjedtsége, ezek mellett többnyire a külföldi tulajdonú, nyugat-magyarországi, jó helyzetben levő cégek rendelkeznek biztosítással.

Legtöbbjüknek egyéb vagyonbiztosítása van (68%), minden második vállalkozó rendelkezik felelősségbiztosítással. Alkalmazotti életbiztosítással csupán minden 10., míg üzemszünetbiztosítással csak minden 25. rendelkezik. A céges felelősségbiztosításnál megfigyelhető, hogy a bevétellel együtt nő a penetráció, de a 700 millió és 1 milliárd közöttiek esetében is csak a cégek háromnegyede kötött ilyet.

Miért köt és miért nem egy vállalkozó?

Mert kötelelző, törvényileg előírt – hangzik a gyakori válasz arra a kérdésre, hogy valaki miért köt felelősségbiztosítást. Előfordul az is, hogy ez pályázati vagy partneri feltétel és csak ezek után következik az a szempont, hogy egy cég fél a gyakori káreseménytől. Az is fontos lehet, hogy egy vállalat tart a kár mértékétől, illetve gyakori, hogy egy kedvező kötési ajánlattal fogta meg biztosítója. A tudatos fogyasztói magatartás viszont egyelőre szinte egyáltalán nem jellemző hazánkban – állapítja meg Rózsa Eszter.

Hatalmas problémát jelent, hogy ha van is felelősségbiztosítása egy cégnek, általában kis értékű és nem megfelelően megkötött - gondoljunk csak a nem ebbe a szegmensbe tartozó Mal Zrt.-re, amelynek mindössze néhány milliós értékhatárig szólt a biztosítása, a kár ellenben jó esetben is felemészt néhány milliárd forintot!

Aki nem köt ilyen biztosítást, általában azért teszi, mert nem is ismeri, hogy milyen károk veszélyeztetik tevékenységét vagy pedig nem igazán számít ezek bekövetkeztére. A bizalomhiány is egy fontos szempont („úgysem fizet a biztosító”) és azt is többen mondták, hogy majd ha gond lesz, vállalják a felelősséget. A károk potenciális mértéke azonban kiszámíthatatlan, így sok esetben belerokkannának a kifizetésbe – hívta fel a figyelmet a BellResearch képviselője.

Mit hozhat a jövő?

A közeljövőben alig tervezik néhányan, hogy új szerződést kötnek - és ez is inkább a vagyonbiztosítás lenne, hiszen a felmérés szerint csak minden második cég kötne felelősségbiztosítást. Megállapítható, hogy egy pici és letisztázatlan piacról van szó - sok fejlesztésre van szükség törvényi és piaci oldalról is. Egyre több ugyanis az olyan káresemény, amely esetében szükség lehet felelősségbiztosításra.

Privátbankár - Szilágyi Balázs