Nem éri meg trükközni az illetékkel

Megszűnik a különadó, emelkedik a társasági adó mértéke, növekszik az alsó szja-kulcs, kedvezmény jár a lakásfelújításra, csökken a járulékteher, debütál az egyszerűsített bevallás - így adózhatunk jövőre

Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere a társasági adót érintő változtatásokkal kapcsolatban elmondta: az e téren tervezett módosításokat a szolidaritási adó (különadó) megszüntetésével együtt lehet értelmezni. A társasági adó kulcsa ugyanis  16-ról 18 százalékra nő és az adó alapjának meghatározása erősen közelít a különadó eddigi alapjához. A törvénytervezet lényegesen megváltoztatja a társasági adóalap számításának módját azáltal, hogy számos módosító tétel megszűnik - olvasható a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Ilyenek például a számviteli elszámolások miatti korrekciók, vagy a céltartalékhoz, követelések értékvesztéséhez, hitelezési veszteséghez, nem realizált árfolyam-különbözethez kapcsolódó korrekciók is. De a közlemény szerint a tervezet megszüntetné a speciális adóalap-módosításokat is, így például a kapcsolt vállalkozások közötti kamathoz, tőzsdei ügylet nyereségéhez kapcsolódó korrekciókat.

Elszámolt járulékok: borítékolható a megoldás

A Deloitte szakértője elmondta: a módosító tételek tervezett változásai között fontos megemlíteni, hogy az ingyenesen adott vagy kapott eszközök, és az ingyenesen nyújtott szolgáltatások esetén a tervezet megszüntetné az ezekhez kapcsolódó adóalap-módosítást, vagyis az elszámolt ráfordítást és bevételt a társasági adóban elismernék. A képző- és iparművészeti alkotások beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény megmaradna ugyan, de a jövőben csak kortárs mű esetén lenne igénybe vehető - hívják fel rá a figyelmet.

A Pénzügyminisztérium egyik fő célja az illetéktörvény tervezett változtatásaival az, hogy az adózók minden esetben szabályosan bejelentsék vagyonszerzésüket, függetlenül attól, hogy az esetleg mentesül az illetékfizetés alól. A felek ezt a bejelentést gyakran elmulasztják, a mostani változás viszont lehetővé tenné az adóhatóság számára, hogy ebben az esetben bírságot vessen ki. Másfelől viszont a várhatóan növekvő számú bejelentések újabb vagyongyarapodási vizsgálatok megindításához is vezethetnek. Veszprémi István figyelmeztetett: a tervezet szabályozná a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékfizetést is. A forgalmi érték 50 százaléka alatti áron történő visszterhes vagyonátruházáskor a jövőben az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell majd fizetni a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után.

Veszprémi István elmondta: az áfa-szabályokkal kapcsolatos javaslat szigorítaná a bizonylatolást. A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében adófizetési kötelezettség keletkezne abban az esetben is, ha a teljesítés hiánya ellenére történik számlakibocsátás. A javaslat módosítja a számla kiállításának határidejére vonatkozó szabályozást. A számlakiállításhoz rendelkezésre álló 15 napos határidő helyett a módosítás szerint az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított "ésszerű időn belül" köteles gondoskodni a számla kiállításáról.

A közlemény szerint az adózás rendjét érintő változásokkal a törvényalkotó egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, méghozzá az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával. Fontos elemként jelennek meg ezen kívül az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosító javaslatok is.

Számolja ki, mennyi marad a közterhek után a borítékban!
Számolja ki bérköltségét nálunk!

A tervezet értelmében a munkáltató ezentúl kérésre köteles lenne elkészíteni a munkavállaló bevallását. Fontos változás az is, hogy a tervezet az adóhatósági adómegállapítás helyett "egyszerűsített bevallás" néven új jogintézményt vezetne be azon adózók részére, akiknek kizárólag a munkáltatójuktól származó jövedelmük van. Az ő bevallásukat ennek megfelelően az adóhatóság állítaná össze, a rendelkezésére álló adatok alapján. Az adózónak arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, a korábbi "nullás igazolás" helyett ezentúl elég lenne egy elektronikus űrlapon nyilatkoznia - hívja fel rá a figyelmet a Deloitte.

A Deloitte adópartnere kiemelte: a tervezet szerint a 18%-os szja-kulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra nőne és megszűnnének az adókedvezményekkel kapcsolatos összegszerű egyedi korlátozások. Új elem, hogy a jövőben a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például a lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is érvényesíthető lenne adókedvezmény. A külön adózó jövedelmek esetében lényegi változás, hogy a 35 százalékos osztalékadó megszűnik, a tervezet 10 vagy 25 százalékos adómértéket ír elő - áll a közleményben.

A Deloitte kiemeli, hogy megszűnik a cégautó-adó és az adómentes béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlátozás is. A cégautó-adót a tervezet alapján ezentúl a gépjárműadóról szóló törvény szabályozza majd. A tervezet tehát a magáncélú használat miatt korábban személyi jövedelemadóként fizetett cégautó-adó helyett egy vagyoni típusú adót vezetne be.

Veszprémi István elmondta: a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után jövő év április 1-jétől 26,5 százalékra csökken a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke. A minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után változatlanul 29 százalékot kell majd fizetni. A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 1,5 százalék, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3 százalék lenne a tervezet értelmében - áll a közleményben.

Adócsökkentés? Magyarország a követendő példa
Adóváltozások: van még ötlete a szocialistáknak
Rosszul járunk az adócsökkentéssel? Úgy érezzük
SZJA: a legjelentősebb újdonság 4500 forint havi pluszt jelent
Aki gazdag, jól járna?

Privátbankár