Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab).
A július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó. A testület egyhangúlag hozta meg döntését.
Fél órán múlt az egész?
Egy félórás egyeztetéssel elkerülhette volna a kormány ezt a "blamázst" - reagált az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke arra, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a 98 százalékos különadót.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek mindig is bírálták a jó erkölcsbe ütköző kifizetéseket, ezért szívesen egyeztettek volna a kormánnyal ennek megakadályozásáról. A szabályozás azonban nem vonatkozhat a jogosan, tisztességesen megszerzett juttatások megsarcolására is.
"A különadó céljában nem lett volna vita" - mondta, hozzátéve, hogy a párbeszéd során kialakíthatták volna azt a megoldást, amely megfelel a célnak és nem alkotmányellenes. Erre való az OÉT, az ágazati párbeszéd bizottságok, illetve az egyeztetés az állami tulajdonú cégek szakszervezeteivel - hangsúlyozta.
Pataky Péter hangsúlyozta: ha a kormány úgy dönt, hogy újabb szabályozással próbálja elejét venni a "jó erkölcsbe ütköző kifizetéseknek" a szakszervezetek készek egyeztetni.
MTI, Privátbankár