.jpg)
A felmérésbe bevont igazgatóknak mindössze a 19 százaléka mondta azt, hogy vállalata jól felkészült erre a kihívásra.
A cégvezetők körében konszenzusos volt az a vélemény, hogy tíz éven belül a kínai Sanghaj városa lesz a világ három legnagyobb pénzügyi központjának egyike, New York és London után.
A válaszolók négyötöde szerint Ázsia fő növekedési forrása a jövőben már nem a Nyugattal folytatott kereskedelem, hanem egyre inkább a belső fogyasztás, illetve a régión belüli export lesz. Az ázsiai térség gazdasági súlyának növekedésére már jó ideje felhívták a figyelmet londoni elemzők.
A Királyi Külügyi Intézet - londoni székhelye után, általánosan használt nevén a Chatham House - már a globális pénzügyi válság első hullámának csúcspontján, 2008 végén azt írta egy helyzetelemzésében, hogy a világgazdasági növekedéshez Kína immár önmagában többet ad hozzá, mint az amerikai gazdaság, India ugyanannyit, mint Japán, a felzárkózó térség együtt pedig nemsokára többel járul hozzá a világgazdasági bővüléshez, mint a fejlett ipari államok alkotta OECD-csoport.
A vezető kínai gazdasági "agytröszt", a tudományos akadémia mellett működő gazdaság-előrejelző intézet épp tegnap közölte, hogy Kína idei bruttó hazai terméke (GDP) 10 százalékkal nő. Az intézet várakozása szerint a folyó negyedévben a GDP 11 százalékkal nő, majd az év hátralevő részében a bővülés valamivel mérsékeltebb lesz: az éves GDP növekedést a második, a harmadik, valamint a negyedik negyedévben 10,2 százalékra, 9,5 százalékra, illetve 9,8 százalékosra jelzik előre.
A világ csak pislog a kínai számokat látván
Zuhanás a tőzsdéken - a válság harmadik fázisa
Obama nekimegy Kínának
MTI