Az évi 5-6 milliárd forintos árbevételű nagyvállalatok felelősségbiztosítási fedezete átlagosan alig haladja meg a 10 millió forintot, amely az esetleges környezeti károk töredékét képes csak fedezni
"Általában a korlátozott fedezeti kör, és az önrészesedés mértéke is komoly problémát jelent ezeknél a meglévő biztosításoknál" – magyarázza Gerendai Károly, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. "A tapasztalatok szerint ezen biztosítások többsége nem csak a kártalanítási költségeket, de például a környezetben okozott károk helyreállítását sem fedezi" – teszi hozzá Gerendai. "A tőkeerősebb cégeknek jóval magasabb önrészesedést kellene vállalniuk. Tapasztalatunk szerint jelenleg a biztosítási fedezet kártérítési limitje akkora, amekkorának az önrészesedésnek kellene lennie."
Magyarország azon kevés tagország közé tartozott, amely határidőre (2007. április 30-val) átültette jogrendszerébe az irányelvet, azonban sajnálatos módon elmaradt a pénzügyi biztosítékok rendszerének szabályozása. A környezetvédelmi törvény mindössze azt írja elő, hogy az előre nem látható környezetkárosodások finanszírozására egy cég környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A tevékenységi körére, a biztosítékok formájára, annak mértékére és felhasználásának feltételeire, továbbá a környezetvédelmi biztosítás részletszabályaira vonatkozó kormányrendelet azonban a mai napig nem született meg.
"Egy megfelelő szabályozásban előre meg kell határozni többek között az önrészesedés mértékét, a szükséges kártérítési limiteket, a fedezetek körét és minden egyéb paramétert" – véli a FBAMSZ elnökségi tagja. "Ezt a szabályozást ki kell adni, oly módon, hogy arra a biztosítási piac ésszerű megoldást tudjon találni. A továbbiakban ezt számon lehet kérni, hiszen ennek intézményrendszere már rendelkezésre áll, nem igényelne további beruházásokat. Ez alapján a veszélyes üzemeknek például csak akkor lehetne működési engedélyt kapniuk, ha megkötötték és bemutatták a szükséges felelősségbiztosítást" – magyarázza Gerendai Károly.
"Az ajkai vörösiszaptároló gátjának átszakadása az Európai Unió legnagyobb környezeti katasztrófája az irányelv megszületése óta, ezért annak első komoly tesztje. Amennyiben a magyar hatóságok nem tudnak érvényt szerezni az előírásoknak, kérdésessé válik annak összeurópai szintű alkalmazhatósága" - magyarázza Simon Gábor, a DLA Piper vezető jogásza. "Sürgősen meg kell alkotni azt a kormányrendeletet, amely kockázatarányos felelősségbiztosítást írna elő a környezetre veszélyes tevékenységet végző vállalatok számára" – teszi hozzá a szakértő.
"Ezzel a szabályozási hiányossággal is összefügg, hogy az ajkai katasztrófa esetében a harmadik félnek okozott károk tekintetében a vállalat nem rendelkezik kockázatarányos felelősségbiztosítással. Ugyanis, ahogy azt az Európai Bizottság októberi jelentése is leszögezi, kötelező előírások hiányában a vállalkozások nem kötnek a környezetet érintő tevékenységük kockázataival arányos felelősségbiztosítást" – tette hozzá Simon Gábor.
A kötelező pénzügyi biztosíték rendszerében a biztosítékadásra kötelezett gazdasági szereplőknek igazolniuk kellene az illetékes környezetvédelmi hatóság felé, hogy a rendelkezésükre áll a tevékenységükkel összefüggő kockázatokat fedező arányos pénzügyi forrás. A DLA Piper szakértője szerint csak ezen intézkedés révén garantálható a "szennyező fizet" alapelv gyakorlati érvényesítése.
Jogalkotói szándék van arra, hogy - több más változás mellett - az eddigi eshetőleges környezetvédelmi biztosítást kötelezővé tegyék, ennek egyes részletkérdéseit pedig kormányrendeletben rendeznék.
"Semmilyen biztosítási illetve pénzügyi biztosítéki forma nem nyújthat korlátlan fedezetet. Ezért a tevékenység típusától, az üzem méretétől, és az üzemek földrajzi elhelyezkedésétől függő biztosítási összeg minimumokat és maximumokat kellene meghatározni az egyes ipari tevékenységekre" - hangsúlyozta Simon Gábor.
A Bizottság honlapján elérhető tájékoztatás szerint az EU illetékesei a Deepwater Horizon olajfúró torony közelmúltbeli katasztrófája illetve az ajkai események következtében a pénzügyi biztosítékok kérdését jóval korábban napirendre kívánják tűzni, mint az irányelv 2014-re tervezett általános felülvizsgálata.
Privátbankár
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
