A magyar Nemzeti Éghajlati Stratégiát még a tavasszal elkészíti a zöld tárca, amely 2025-ig megtervezi az üvegház hatású gázok kibocsátása növekedési tendenciájának megállítását
A magyar Nemzeti Éghajlati Stratégiát még a tavasszal elkészíti a zöld tárca, amely 2025-ig megtervezi az üvegház hatású gázok kibocsátása növekedési tendenciájának megállítását, és kitekint a 2050-ig terjedő időszakra is - mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára Budapesten.
A Brit Nagykövetség, a Regionális Környezetvédelmi Központ és a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma által szervezett vitanapon megtárgyalták a brit kormány megbízásából múlt év október 30-án kiadott Stern-jelentést, ami a klímaváltozás közgazdasági hatásaival foglalkozik.
Az államtitkár kiemelte: Magyarország ugyan a világszinten kibocsátott, üvegház hatású gázok kevesebb mint 0,5 százalékáért felelős, de kötelessége, hogy törekedjen a kibocsátás csökkentésére. Ez a cél a megújuló erőforrások, illetve az energiahatékonyság támogatásával érhető el, amelyeket a 2007-2013 között megnyíló Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program is támogat.
Práger Tamás, az ELTE Meteorológiai tanszék docense a Stern-jelentést ismertetve közölte: a fejlett világgal együtt Magyarországnak is arra kell törekednie, hogy 2050-re az 1990-es kibocsátási szint alá menjen 60-80 százalékkal. Ezt a kibocsátások évi 1-2,5 százalékos mérséklésével lehet teljesíteni, ami a Stern-jelentés kalkulációja szerint az éves globális GDP egy százalékát emészti fel.
A docens felhívta a figyelmet, hogy minél később cselekszik a világ, annál nagyobb mértékű üvegházgáz-kibocsátás csökkentésre lesz szükség, értelemszerűen annál drágábbak lesznek a szükséges intézkedések. Tíz éves késést már nagyjából csak kétszer akkora erőfeszítéssel lehet behozni.
Magyarországnak fokozottan kell törekednie az alkalmazkodásra, hiszen tudományos előrejelzések szerint Magyarországon a felmelegedés üteme kissé gyorsabb lehet a világátlagnál, épp ezért a kihívások is erőteljesebbek. Práger Tamás megemlítette, hogy például a vízgazdálkodás területén a felszíni vizek 97 százaléka külföldről érkezik, és az aszályos és árvizes időszakok kiszámíthatatlanná teszik a növénytermesztést, ám a globális felmelegedés miatt egyre inkább szárazságtűrő növények termesztésében kell gondolkodni.
Práger Tamás szerint a Világbank volt vezető közgazdásza, Sir Nicholas Stern által készített, 700 oldalas jelentés a klímaváltozást a világot eddig sújtó legnagyobb piaci csődnek nevezi, és azt állítja, hogy a probléma megoldásának elodázása esetén a világháborúkhoz hasonló, de hosszabb kifutású krízishelyzettel kell számolni. Ez az első olyan környezeti előrejelzés a világon, amely nem éghajlati szakértők, hanem egy vezető közgazdasági szaktekintély irányításával készült.
A Stern-jelentés szerint ha a globális károsanyag-kibocsátás 75 százalékáért felelős ipari hatalmak nem tesznek semmit, az 2050-ig a globális GDP-érték legalább 5, de akár 20 százalékos visszaesésével is járhat, jóllehet az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátásának hatékony csökkentése a világgazdasági kibocsátást ugyanezen időtávon mindössze 1 százalékkal mérsékelné.
A jelentés szerint az emberi tevékenység jelenleg évente egymillió atmoszféra-részenként 2,5 résznyivel gyarapítja a légkörben lévő szén-dioxid-állományt, amely ez idő szerint 430 rész/egymilliónak felel meg. Az 550-es arány elérése azért kockázatos, mivel a jelenlegi károsanyag-kibocsátási pálya mentén legalább 50-50 százalékos az esélymegoszlás arra, hogy az évszázad végéig 5 százalékot meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedés következik be.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar Nemzeti Éghajlati Stratégiát még a tavasszal elkészíti a zöld tárca, amely 2025-ig megtervezi az üvegház hatású gázok kibocsátása növekedési tendenciájának megállítását .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
