A Brit Nagykövetség, a Regionális Környezetvédelmi Központ és a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma által szervezett vitanapon megtárgyalták a brit kormány megbízásából múlt év október 30-án kiadott Stern-jelentést, ami a klímaváltozás közgazdasági hatásaival foglalkozik.
Az államtitkár kiemelte: Magyarország ugyan a világszinten kibocsátott, üvegház hatású gázok kevesebb mint 0,5 százalékáért felelős, de kötelessége, hogy törekedjen a kibocsátás csökkentésére. Ez a cél a megújuló erőforrások, illetve az energiahatékonyság támogatásával érhető el, amelyeket a 2007-2013 között megnyíló Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program is támogat.
Práger Tamás, az ELTE Meteorológiai tanszék docense a Stern-jelentést ismertetve közölte: a fejlett világgal együtt Magyarországnak is arra kell törekednie, hogy 2050-re az 1990-es kibocsátási szint alá menjen 60-80 százalékkal. Ezt a kibocsátások évi 1-2,5 százalékos mérséklésével lehet teljesíteni, ami a Stern-jelentés kalkulációja szerint az éves globális GDP egy százalékát emészti fel.
A docens felhívta a figyelmet, hogy minél később cselekszik a világ, annál nagyobb mértékű üvegházgáz-kibocsátás csökkentésre lesz szükség, értelemszerűen annál drágábbak lesznek a szükséges intézkedések. Tíz éves késést már nagyjából csak kétszer akkora erőfeszítéssel lehet behozni. |
Práger Tamás szerint a Világbank volt vezető közgazdásza, Sir Nicholas Stern által készített, 700 oldalas jelentés a klímaváltozást a világot eddig sújtó legnagyobb piaci csődnek nevezi, és azt állítja, hogy a probléma megoldásának elodázása esetén a világháborúkhoz hasonló, de hosszabb kifutású krízishelyzettel kell számolni. Ez az első olyan környezeti előrejelzés a világon, amely nem éghajlati szakértők, hanem egy vezető közgazdasági szaktekintély irányításával készült.
A Stern-jelentés szerint ha a globális károsanyag-kibocsátás 75 százalékáért felelős ipari hatalmak nem tesznek semmit, az 2050-ig a globális GDP-érték legalább 5, de akár 20 százalékos visszaesésével is járhat, jóllehet az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátásának hatékony csökkentése a világgazdasági kibocsátást ugyanezen időtávon mindössze 1 százalékkal mérsékelné.
A jelentés szerint az emberi tevékenység jelenleg évente egymillió atmoszféra-részenként 2,5 résznyivel gyarapítja a légkörben lévő szén-dioxid-állományt, amely ez idő szerint 430 rész/egymilliónak felel meg. Az 550-es arány elérése azért kockázatos, mivel a jelenlegi károsanyag-kibocsátási pálya mentén legalább 50-50 százalékos az esélymegoszlás arra, hogy az évszázad végéig 5 százalékot meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedés következik be.
Lesz élet Kiotó után is - de milyen?
Világháborús gazdasági pusztulás jöhet
Stagnál az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása Magyarországon
Al Gore-nak mégsincs igaza?
Árvizeket hoz a klímaváltozás
Kiszárad a Balaton? Ne vicceljen, itt az árvíz!
Forrás: MTI