Nem örül a Wall Street Obamának
A New York-i Wall Street hűvösen fogadta a Barack Obama amerikai elnök által bejelentett bankszigorító lépéseket, a pénzintézetek kételkednek abban, hogy Obama terve működni fog, vagy hogy egyáltalán szükség van rá - írta a The New York Times pénteken.
Az újság szerint a nagybankok vezetőit meghökkentették Obama intézkedései, amelyek szerintük - ha azokat a kongresszus is elfogadja - nem lesznek nagy hatással az üzletmenetre. Sokan kétkednek abban, hogy a kormány a tervezett szigorításokkal megelőzhet egy esetleges újabb pénzügyi válságot.
Obama előző nap jelentette be, hogy kormánya szigorít a nagybankok működési keretein, korlátozza azok méretét és bizonyos kereskedelmi tevékenységüket. Leszögezte, meg kell akadályozni, hogy a megabankok felelőtlen kockázatvállalásukkal esetleg válságba sodorhassák a pénzügyi rendszert. Az elnök megerősítette, hogy egyetlen pénzintézet kezében sem lehet a biztosított betétállomány 10 százalékánál nagyobb hányad.
Az Obama-kormány a bankok méretének limitálása mellett az úgynevezett sajátszámlás, a bankok saját kereteiből folytatott kereskedését is korlátozni fogja. Ezenkívül meg akarják tiltani a kereskedelmi bankoknak, hogy fedezeti és kockázatitőke-alapokat birtokoljanak vagy azoknál befektetéseket hajtsanak végre.
A The New York Times arról írt, hogy Obama bejelentése megrengette a tőzsdét: a nagybankok részvényei esni kezdtek, azoknak a bankoknak a papírjai azonban, amelyekre a szigorítások méretüknél fogva nem vonatkoznak, erősödtek.
Az újság szerint nem világos, hogy Obama kettős javaslata - meggátolni az államilag biztosított letétekkel folytatott kockázatos piaci műveleteket, illetve hogy újabb egyesülésekre kerüljön sor a pénzügyi szektorban - bármilyen mértékben is képes lett volna megelőzni a 2008-as krízist, amely az összeomlás szélére sodorta az egész pénzügyi rendszert.
Európában nincs szükség erre
Joaquín Almunia uniós gazdasági és pénzügyi - jövendő versenyügyi - biztos szerint az EU-ban nincs szükség az amerikai elnök által meghirdetett, amerikai mintájú bankszabályozásra.
Almunia pénteken Brüsszelben spanyol újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy Obama bankok elleni "kirohanása" több mint kívánatos, az amerikai elnök által alkalmazott eszközök indokoltak, de az Európai Unióban ilyesmi nem szükséges.
- Nem állítom, hogy az amerikai bankok a válság egyedüli felelősei, de a válság a Wall Streeten kezdődött. Itt, Európában nincs Wall Street, amely a jelenleg tárgyalt pénzügyi szabályozási intézkedéseket fékezné. Európában van azonban mégis bizonyos hajlam azt hinni, hogy a nemzeti megoldások a tagállamok szintjén jobbak lehetnek, mint az európai szintű, összehangolt megoldások - mutatott rá Almunia.
Betegeskedik Amerika legnagyobb bankja?
Sokat tett Obama - vagy mégsem?
2010 még nem a bankok éve lesz
Az újság szerint a nagybankok vezetőit meghökkentették Obama intézkedései, amelyek szerintük - ha azokat a kongresszus is elfogadja - nem lesznek nagy hatással az üzletmenetre. Sokan kétkednek abban, hogy a kormány a tervezett szigorításokkal megelőzhet egy esetleges újabb pénzügyi válságot.
Obama előző nap jelentette be, hogy kormánya szigorít a nagybankok működési keretein, korlátozza azok méretét és bizonyos kereskedelmi tevékenységüket. Leszögezte, meg kell akadályozni, hogy a megabankok felelőtlen kockázatvállalásukkal esetleg válságba sodorhassák a pénzügyi rendszert. Az elnök megerősítette, hogy egyetlen pénzintézet kezében sem lehet a biztosított betétállomány 10 százalékánál nagyobb hányad.
Az Obama-kormány a bankok méretének limitálása mellett az úgynevezett sajátszámlás, a bankok saját kereteiből folytatott kereskedését is korlátozni fogja. Ezenkívül meg akarják tiltani a kereskedelmi bankoknak, hogy fedezeti és kockázatitőke-alapokat birtokoljanak vagy azoknál befektetéseket hajtsanak végre.
A The New York Times arról írt, hogy Obama bejelentése megrengette a tőzsdét: a nagybankok részvényei esni kezdtek, azoknak a bankoknak a papírjai azonban, amelyekre a szigorítások méretüknél fogva nem vonatkoznak, erősödtek.
Az újság szerint nem világos, hogy Obama kettős javaslata - meggátolni az államilag biztosított letétekkel folytatott kockázatos piaci műveleteket, illetve hogy újabb egyesülésekre kerüljön sor a pénzügyi szektorban - bármilyen mértékben is képes lett volna megelőzni a 2008-as krízist, amely az összeomlás szélére sodorta az egész pénzügyi rendszert.
Európában nincs szükség erre
Joaquín Almunia uniós gazdasági és pénzügyi - jövendő versenyügyi - biztos szerint az EU-ban nincs szükség az amerikai elnök által meghirdetett, amerikai mintájú bankszabályozásra.
Almunia pénteken Brüsszelben spanyol újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy Obama bankok elleni "kirohanása" több mint kívánatos, az amerikai elnök által alkalmazott eszközök indokoltak, de az Európai Unióban ilyesmi nem szükséges.
- Nem állítom, hogy az amerikai bankok a válság egyedüli felelősei, de a válság a Wall Streeten kezdődött. Itt, Európában nincs Wall Street, amely a jelenleg tárgyalt pénzügyi szabályozási intézkedéseket fékezné. Európában van azonban mégis bizonyos hajlam azt hinni, hogy a nemzeti megoldások a tagállamok szintjén jobbak lehetnek, mint az európai szintű, összehangolt megoldások - mutatott rá Almunia.
Betegeskedik Amerika legnagyobb bankja?
Sokat tett Obama - vagy mégsem?
2010 még nem a bankok éve lesz
MTI
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
